Ursula von der Leyen a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott egyeztetését követően kijelentette, hogy a brüsszeli vezetés Ukrajna jövő évi pénzügyi szükségleteinek fedezésére havi másfél milliárd eurós, illetve összesen legfeljebb 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasol. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az Európai Unió mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg a hadban álló országnak arra szüksége van.
Ezzel párhuzamosan Magyarország és Lengyelország – annak ellenére, hogy uniós tagállamok – a mai napig nem jutottak hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz.
A Századvég ezen fejlemények tükrében megvizsgálta a magyarok álláspontját Ukrajna pénzügyi támogatásáról.
Brüsszel hazánk és Lengyelország helyett Ukrajnát támogatná
A brüsszeli erők – ahogy a Századvég korábbi elemzése bemutatta – hónapok óta szorgalmazzák, hogy Ukrajna újjáépítése európai pénzügyi forrásokból, az európai adófizetők pénzéből valósuljon meg. Az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár októberben egy „új Marshall-tervet” vizionált Ukrajna helyreállítása kapcsán, melyben az Európai Unió gazdasági segítségnyújtásának indokoltsága mellett érveltek.
Érdekesség, hogy Ursula von der Leyen 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány által Európának okozott gazdasági károk mérséklése érdekében – már hirdetett egy „újabb Marshall-tervet”, habár Brüsszel Magyarországnak és Lengyelországnak még nem folyósította a szóban forgó forrásokat.
A felmérés alapján megállapítható, hogy a közvélemény aggályosnak ítéli, hogy a brüsszeli vezetés egy európai uniós tagsággal nem rendelkező országnak nyújtson jelentős pénzügyi segítséget, miközben Lengyelországtól és hazánktól – melyek az Európai Unió tagállamai – visszatartja az azt megillető forrásokat. Ennek megfelelően a magyarok 72 százaléka igazságtalannak tartja, ha az Európai Unió a Lengyelországnak és Magyarországnak járó uniós forrásokat egy nem uniós országnak fizeti ki.
Magyarország gazdasági stabilitása az első
A közvélemény-kutatás rávilágít, hogy a kialakult háborús helyzetben tízből nyolc magyarnak (nyolcvan százalék) Magyarország gazdasági biztonsága az elsődleges, ezzel szemben a megkérdezettek 16 százaléka Ukrajna pénzügyi megsegítését tekinti sürgetőbb feladatnak.
A magyarok igénye hazánk gazdasági stabilitásának megőrzésére elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a brüsszeli büntetőintézkedések által gerjesztett szankciós infláció a mindennapokban érezhető terhet jelent a lakosságnak, így a magyar embereknek nem elfogadható, hogy Brüsszel döntései következtében további anyagi áldozatokat vállaljanak – olvasható az elemzésben.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
