Sok településen gyarapodott a lélekszám a falusi csok révén

Jól látszanak a vidéki otthonteremtési program első eredményei, a legfrissebb elérhető adatok szerint a preferált településeken jóval kisebb mértékű volt a népességfogyás, mint máshol. Számos falusi csok által érintett településen gyarapodott is a lélekszám, így nem véletlen, hogy a programot újabb két évvel, 2024 végéig meghosszabbították.

20210111 Gyöngyösfalu Falusi CSOK illusztráció Képen: Horváth Tibor és Horváth Viktória Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe Fotó: Szendi Péter

Már három és fél éve, 2019 júliusától segíti a gyermekes családok vidéki otthonteremtését a falusi csok, amely 2024 végéig újabb két évet kapott. A konstrukció nagy előnye, hogy nemcsak ingatlanvásárlásra, de felújításra, bővítésre is használhatók az állami milliók – három gyerek esetén akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás és 15 millió forint kedvezményes, háromszázalékos hitel is elérhető. Az OTP Ingatlanpont összeállítása szerint sikeres a program, hiszen a Belügyminisztérium adatbázisában fellelhető legfrissebb adatok szerint a falusi csokos településeken jóval kisebb volt a népességfogyás, mint máshol, sok helyen pedig nőtt is a lélekszám. Eszerint 2021. január 1. és 2022. január 1. között míg az ország lakossága mintegy fél százalékkal fogyott, addig a kedvezményezett (korábban jelentősen csökkenő lélekszámú) településeken csak 0,2 százalék volt a veszteség.

A falusi csok jelenleg az egyetlen olyan támogatási forma, amely házfelújításra is fordítható. Fotó: Havran Zoltán

Éppen a népességgyarapodás következtében vannak olyan korábban kedvezményezett falvak, kisvárosok, amelyek a jogalkotók megítélése szerint 2023-tól már nem szorulnak ilyen segítségre.

A helyükre így mások kerültek a jelenleg 2 630 preferált települést felsoroló listára.

Az elemzés szerint 2021 amúgy is különösen sikeres évnek számított a falusi csok történetében.

2021 volt az az év, amikor az ingatlanvásárlók érdeklődése a magas városi lakásárak miatt általában is a kistelepülések felé fordult. S ehhez jött még a reakció a Covidra, ami miatt sokan igyekeztek ki a városból, minél levegősebb, zöldebb lakókörnyezetet keresve. E két hatás könnyen összefonódott a csok kínálta lehetőségekkel

– magyarázta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Tihanyba és Tokajba kevesen költöztek

Hat vármegyében – Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban, Pesten, Vasban és Veszprémben –, amióta csak létezik a falusi csok, pozitív a mérleg, az érintett települések együttes lélekszáma egyre nő. Zala vármegye különös kivétel, ott 2020-ban még csökkent a lakosságszám, ám 2021-ben már gyarapodtak 336 polgárral. További tizenkét vármegyében azonban csak a folytonos fogyás mérséklésére volt elegendő a falusi csok keretében nyújtott támogatás. Közülük négyben – Baranyában, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Somogyban – az utolsó évben már a korábbi felénél is kisebb lett a népességvesztés tempója.

2021-ben a legnagyobb arányú növekedést, 19 százalékkal a borsodi Nagyhuta érte el, igaz, ehhez elég volt 14 személy beköltözése. E toplista első tíz helyén (legalább 13 százalékos bővüléssel) jellemzően apró települések állnak, öt zalai (Ligetfalva, Zalaköveskút, Tilaj, Lendvajakabfa, Szijártóháza), valamint a somogyi Hosszúvíz, a veszprémi Kispirit, a baranyai Tófű és a vasi Nagytilaj. Egy év alatt a legnagyobb mértékben, 223 fővel (ami négyszázalékos lakosságszám-bővülést jelent) az egyébként is legnagyobb lélekszámú falusi csokos község, a Debrecen melletti, 5342 lakosú Mikepércs gyarapodott.

A kedvezményezett települések között 89 kisváros is található. Közülük számos turisztikai szempontból is nevezetes, de ezeknél 2021-ben jellemzően nem bővült számottevően a lakosság. Az 5207 lakosú dél-balatoni Fonyód lélekszáma mindössze kettővel nőtt 2021-ben, két másik balatoni település (Balatonkenese és Badacsonytomaj pedig szolidan fogyott is. A borvidékeket nézve Tokaj népessége nem változott, a 2213 lakosú Villányban 24 fővel csökkent a lélekszám.

Falusi csok felújításra

Az OTP Ingatlanpont szerint valószínűsíthető, hogy 2021 marad is a csúcsév a falusi csok szempontjából, hiszen

2022 elején a korábbi „kiköltözési hullám” már megfordulni látszott, s ismét jobban nőtt az érdeklődés a városi otthonok iránt. Erre erősített rá a rezsiaggodalom is, amely nem kedvez a nagyobb, esetleg régebbi családi házak vásárlásának.

Valkó Dávid ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy jelenleg a falusi csok az egyetlen támogatási forma, amellyel korszerűsítéssel járó munkálatokra is vissza nem térítendő támogatást lehet kapni, ami éppen a rezsiprobléma miatt javíthat. – A falusi csoknak most abban is kitüntetett szerepe lehet, hogy ezeken a településeken az eredeti tulajdonosaik korszerűsítsék otthonukat – vélekedett a vezető elemző.

Borítókép: Házfelújítás a Horváth családnál Gyöngyösfalun. (Fotó: Vas Népe/Szendi Péter)