Több sebből vérzik Brüsszel energiapolitikája

Brüsszel elsősorban a megújuló energiára alapozza az Európai Unió függetlenedési és dekarbonizációs törekvéseit, ezért egyre ambiciózusabb kapacitáscélokat szorgalmaz. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: a kialakult helyzet azt mutatja, hogy – a tényleges megvalósíthatóság oldaláról – a jelenlegi célokat nem gondolták át kellő alapossággal a döntéshozók.

Magyar Nemzet
2023. 07. 31. 11:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy tűnik, hogy nem lesz elég távvezeték a megújuló energiacélok teljesítéséhez. Minderre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. A szakértő ismertette Massimo Battaini nyilatkozatát. A világ egyik legnagyobb nagyfeszültségű távvezetékgyártó vállalatának, a Prysmannak vezérigazgatója a Financial Timesnak azt mondta, hogy „2026/27-ig teljesen le vagyunk kötve”.

A klímavédelmi és orosz függetlenedési törekvések miatt csúcsra járatott megújuló (elsősorban tengeri szélerőművi) beruházások egyre több hálózatfejlesztést igényelnek. 

 

A nagyfeszültségű (különösen tengeri) távvezetékek gyártása és fektetése nyersanyagigényes, speciális szakértelmet igénylő feladat, ezért a piac koncentráltan működik: a globális kínálat 75 százalékát mindössze három vállalat biztosítja.

 

Hortay Olivér jelezte: a 2015 és 2020 közötti, évi hárommilliárd dolláros, világszintű új megrendelésállomány 2022-re 11 milliárd dollárra nőtt, és idén jó eséllyel el fogja érni a húszmilliárd dollárt. A növekvő igény eddig csak a költségeket (és a gyártók bevételeit) emelte, de mostanra ellátáshiánnyal is fenyeget. A jelenlegi tervek alapján, a tengeri szélerőművek bővülő kapacitása miatt, az éves magasfeszültségű távvezetékigény a 2022-es 3,9 ezer kilométerről 56,2 ezer kilométerre növekszik majd 2035-re. Az iparági előrejelzések már 2024-re kábelhiányt jósolnak, ami 2028-ig fokozódik, majd – a várható kapacitásfejlesztések miatt – enyhülhet. 2029-től a kábelekhez szükséges nyersanyagok (alumínium, réz) szűkös rendelkezésre állása válhat az elsődleges kihívássá. A becslés azzal a feltételezéssel él, hogy Kína viszont mind gyártói kapacitások, mind nyersanyag tekintetében képes lesz ellátni saját igényeit.

A szakértő szerint a kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy a távvezetékek gyártói egyelőre óvatosan ruháznak be új kapacitásokba, mert nem látják, hogy hosszabb távon honnan lesznek képesek beszerezni elegendő nyersanyagot. A réz esetében például a kutatások már a 2020-as évek második felére évi három-ötmillió tonna globális hiánnyal számolnak, amit részben a zöldtechnológiák (elektromos autók, szélerőművek) terjedése és az azokhoz szükséges infrastrukturális fejlesztések okoznak. Az amerikai Nexan kábelgyártó vezérigazgatója szerint: „a bőség korszakából a hiány korszakába léptünk”. A piacvezető vállalat ezért egyelőre még kivár a nagyszabású beruházásokkal.

A Századvég üzletágvezetője szerint sokatmondó, hogy a vezetékek beszerzésének késedelme miatt a világ egyik legnagyobb beruházásának – az Angliát Németországgal összekötő NeuConnectnek – a tervezett átadása eddig négy év csúszásban van, pedig még csak egy hónapja indult el a projekt megvalósítása.

 

Brüsszel elsősorban a megújulókra alapozza az Európai Unió függetlenedési és dekarbonizációs törekvéseit, ezért egyre ambiciózusabb kapacitáscélokat szorgalmaz. Hortay Olivér szerint a kialakult helyzet azonban jól mutatja, hogy – a tényleges megvalósíthatóság oldaláról – a jelenlegi célok sincsenek kellően alaposan átgondolva.

 

A szakértő a minap arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyszabású klímavédelmi ígéretek zsarolhatóvá tették a nyugati vezetőket, és ezt a keleti blokk kíméletlenül ki is használja. A klímameccs nem a fejlett országokban fog eldőlni. Az Európai Unió és az Egyesült Államok együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás mindössze ötödéért felelős, és a hozzájárulásuk aránya folyamatosan csökken. Ezzel szemben a világ emissziójának csaknem harmada már most is Kínából érkezik, India súlya pedig egymagában majdnem akkora, mint az egész unióé. A keleti országok vezetői – akik politikájukat sokkal kevésbé alapozzák a klímavédelmi ígéretekre – egyre súlyosabb árat kérnek a vállalásokért. India miniszterelnöke el is mondta, hogy az új vállalásokat csak abban az esetben fogadja el, ha a Nyugat fizet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Rwe.com)
 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.