Önbecsapás a német energiapolitika

Jelentős visszásságokat mutat a németországi energiapolitika, a korábbi ígéreteknek szépen lassan megvalósul az ellenkezője. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint a radikális Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikája csak addig működik, amíg el nem kezdik megvalósítani.

Coal miners facing the end of coal Fotó: HENDRIK SCHMIDT

Egyre több ellentmondás feszíti a német Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikáját. Még a választási kampányban Robert Habeck, a párt társelnöke a következőket ígérte meg: kivezetik az atom-, a szén- és a gázerőműveket, távol tartják a cseppfolyósított gázt (LNG), a kieső energiát megújulókkal pótolják, valamint letörik a magas energiaárakat. Mindezek fényében érdemes visszatekinteni az elmúlt időszak fejleményeire.

Robert Habeck már közvetlenül a választások után megszegte a gázerőművekkel kapcsolatos ígéretét. Kénytelen volt ezt tenni, hiszen a megújuló forrásokra eléggé bizonytalan alapozni, ugyanis akkor is szükség van áramra, ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a Hír TV-nek adott nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy miután kiderült, miszerint az energiaválság több egy átmeneti piaci anomáliánál, a széntüzelésű erőművekkel kapcsolatos választási vállalások is ugrottak. A Magyar Nemzet korábban több cikkben is beszámolt arról, hogy milyen brutális módon emelkedett meg az ország szénfelhasználása. 

Naponta átlagosan harmincezer tonna szenet szállítanak a vonatok az Északi-tenger kikötőiből a nagy erőművekbe Németország-szerte.

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a leghangosabban a Zöldek szorgalmazták a teljes energiaembargót, majd miután Németország ténylegesen el is esett az orosz gáztól, a kormány az atomerőművek bezárásának elhalasztására és LNG-terminálok építésére kényszerült. A Századvég üzletágvezetője jelezte: az energiatarifák nem csökkentek, sőt, mivel a német gázerőműveket valahogyan el kell látni a szűkös forrásokból, Robert Habeck kénytelen az új lakossági gázkazánok tiltását szorgalmazni. Ez viszont tovább növelné a német háztartások terheit, ráadásul az intézkedés – a szakmai szervezetek véleménye alapján – megvalósíthatatlan. A közvélemény-kutatások alapján a németek hetven százaléka elutasítja az elképzelést, ami ahhoz is hozzájárult, hogy a Zöldek támogatottsága egy év alatt 25 százalékról 14 százalékra esett. A Financial Times korábban azt írta, hogy a törvény körüli vita a Scholz-kormány eddigi legsúlyosabb válsága. Hortay Olivér szerint mindez azt mutatja, hogy a radikális Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikája csak addig működik, amíg el nem kezdik megvalósítani.

Nemrégiben beszámoltunk arról is, hogy a németek lényegében az egyik függőségből a másikba esnek. Németország ugyanis húszéves gázszerződést kötött Amerikával. 

Ez már a második hosszú távú megállapodás, amely évi 2,25 millió tonna LNG beszerzésére vonatkozik. Ez a német gázigény öt százalékát jelenti. A korábbi szerződés évi kétmillió tonnáról szólt. Azaz: Németország a piacáról kieső orosz gázt cseppfolyósított földgázzal igyekszik pótolni, aminek hetven százalékát egyébként már most is az Egyesült Államok biztosítja. Ez az arány az újabb megállapodásokkal tovább növekszik.

A Századvég szakértője korábban úgy fogalmazott a mára kialakult helyzetről, hogy az energiapolitikában nincs ingyenebéd. Nem lehet egyszerre lemondani az atomenergiáról, a szénerőművekről, az orosz gázról és a megújulókhoz szükséges kínai alapanyagokról is. Annyi bizonyos, hogy az amerikai vállalatok sokat nyernek az energiaválságon és a háborún: 2021 óta több mint évi hetvenmillió tonna gáz szállítására kötöttek szerződést. 

Az unió energiaellátási láncai részben leválnak a keleti országokról, és miután a közösség energiakitettsége jelentős, ezért rákényszerül az Egyesült Államok exportjára. Azaz: ennek megfelelően az Európai Unió Amerikával kerül függőségi viszonyba.

Borítókép: Nemhogy csökkent, jelentősen megnőtt a szénfelhasználás az unió legerősebb gazdaságában (Fotó: Europress/AFP)