Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a leghangosabban a Zöldek szorgalmazták a teljes energiaembargót, majd miután Németország ténylegesen el is esett az orosz gáztól, a kormány az atomerőművek bezárásának elhalasztására és LNG-terminálok építésére kényszerült. A Századvég üzletágvezetője jelezte: az energiatarifák nem csökkentek, sőt, mivel a német gázerőműveket valahogyan el kell látni a szűkös forrásokból, Robert Habeck kénytelen az új lakossági gázkazánok tiltását szorgalmazni. Ez viszont tovább növelné a német háztartások terheit, ráadásul az intézkedés – a szakmai szervezetek véleménye alapján – megvalósíthatatlan. A közvélemény-kutatások alapján a németek hetven százaléka elutasítja az elképzelést, ami ahhoz is hozzájárult, hogy a Zöldek támogatottsága egy év alatt 25 százalékról 14 százalékra esett. A Financial Times korábban azt írta, hogy a törvény körüli vita a Scholz-kormány eddigi legsúlyosabb válsága. Hortay Olivér szerint mindez azt mutatja, hogy a radikális Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikája csak addig működik, amíg el nem kezdik megvalósítani.
Nemrégiben beszámoltunk arról is, hogy a németek lényegében az egyik függőségből a másikba esnek. Németország ugyanis húszéves gázszerződést kötött Amerikával.
Ez már a második hosszú távú megállapodás, amely évi 2,25 millió tonna LNG beszerzésére vonatkozik. Ez a német gázigény öt százalékát jelenti. A korábbi szerződés évi kétmillió tonnáról szólt. Azaz: Németország a piacáról kieső orosz gázt cseppfolyósított földgázzal igyekszik pótolni, aminek hetven százalékát egyébként már most is az Egyesült Államok biztosítja. Ez az arány az újabb megállapodásokkal tovább növekszik.
