Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően a leghangosabban a Zöldek szorgalmazták a teljes energiaembargót, majd miután Németország ténylegesen el is esett az orosz gáztól, a kormány az atomerőművek bezárásának elhalasztására és LNG-terminálok építésére kényszerült. A Századvég üzletágvezetője jelezte: az energiatarifák nem csökkentek, sőt, mivel a német gázerőműveket valahogyan el kell látni a szűkös forrásokból, Robert Habeck kénytelen az új lakossági gázkazánok tiltását szorgalmazni. Ez viszont tovább növelné a német háztartások terheit, ráadásul az intézkedés – a szakmai szervezetek véleménye alapján – megvalósíthatatlan. A közvélemény-kutatások alapján a németek hetven százaléka elutasítja az elképzelést, ami ahhoz is hozzájárult, hogy a Zöldek támogatottsága egy év alatt 25 százalékról 14 százalékra esett. A Financial Times korábban azt írta, hogy a törvény körüli vita a Scholz-kormány eddigi legsúlyosabb válsága. Hortay Olivér szerint mindez azt mutatja, hogy a radikális Zöldek ideológiavezérelt energiapolitikája csak addig működik, amíg el nem kezdik megvalósítani.
Nemrégiben beszámoltunk arról is, hogy a németek lényegében az egyik függőségből a másikba esnek. Németország ugyanis húszéves gázszerződést kötött Amerikával.
Ez már a második hosszú távú megállapodás, amely évi 2,25 millió tonna LNG beszerzésére vonatkozik. Ez a német gázigény öt százalékát jelenti. A korábbi szerződés évi kétmillió tonnáról szólt. Azaz: Németország a piacáról kieső orosz gázt cseppfolyósított földgázzal igyekszik pótolni, aminek hetven százalékát egyébként már most is az Egyesült Államok biztosítja. Ez az arány az újabb megállapodásokkal tovább növekszik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!