Mutatjuk a német atomstop következményeit + videó

„Németország esete legyen intő jel mindannyiunk számára!”

– Az ideológiavezérelt energiapolitika végül legyőzte a józan észt, és Németország a maradék három atomerőművét is bezárta – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videóban. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője bemutatta a döntés következményeit.  

A biztató előjelek ellenére április 15-én Németország végleg búcsút intett az atomenergiának. Hiába fúrták meg a koalíciós partnerek a tavaly év végi határidőt, hiába kérték szakmai szervezetek és Nobel-díjas tudósok a további működést, illetve hiába támogatta a német lakosság kétharmada a kapacitások fenntartását, mindez hiábavalónak bizonyult. 

– A több évtizedes érzékenyítés miniszterré emelte a Zöldek vezetőjét, Robert Habecket, aki még úgy is keresztülvitte politikai célját, hogy amögül idő közben mind a szakmai, mind a társadalmi támogatottság elpárolgott. A korábbi adatok alapján, a döntés várható következményei már most is jól láthatók – ismertette a szakértő. 

Egy. Az atomerőművek okozta kiesést Németország jelentős részben széntüzelésű erőművekkel pótolja. A szén részaránya a német áramtermelésben 24 százalékról 31 százalékra nőtt az elmúlt két évben és a növekvő tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. 

Az ellátás költségesebbé és szennyezőbbé válik, így a német lakosoknak várhatóan le kell mondaniuk ambiciózus klímavédelmi céljaikról, el kell viselniük a nagyobb légszennyezést, és többet kell majd fizetniük az ellátásért.

Kettő. Németország villamosenergia-importja csaknem duplájára nőtt az elmúlt öt évben, és a folyamat nem állt meg. A jövőben a németek még inkább rászorulnak majd a külföldi – elsősorban francia atomerőművekben megtermelt – energiabeszerzésekre, így az ellátásbiztonságuk sérül, a programjuk értelme pedig kérdésessé válik. 

Az időszakosan jelentkező, sokkszerű importigények ráadásul egész Európa áramhálózatát megrángathatják.

Három. Az atomerőművek leszerelése – az időjárásfüggő megújulók okozta kiegyenlítési igények növekedésével együtt – egyre inkább felértékelik a gázerőművek szerepét. Nem véletlen, hogy az elmúlt hét évben a gáztüzelés aránya 9,9 százalékról 16,5 százalékra nőtt a német villamosenergia-mixben. 

Márpedig az erőművek növekvő gázigényeit Németország – a kieső Északi Áramlat vezeték miatt – csak úgy lesz képes ellátni, ha drasztikusan visszafogja a lakosság és az ipar fogyasztását. 

Ezért szeretné betiltani Habeck a gáztüzelést a lakóingatlanokban, és ezért igyekszik minden erejével rávenni a vállalatokat gázigényeik drasztikus csökkentésére. Nem nehéz belátni, hogy a Zöldek törekvései – mind a lakosságnak, mind a cégeknek – rendkívüli terheket okoznak majd. 

– Németország esete jól mutatja, hogy hova vezet, ha egy szakmai kérdésben a józan ész helyét átveszi az üres ideológia. Legyen ez intő jel mindannyiunk számára! – tette hozzá Hortay Olivér.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)