A média egy része hónapok óta azt sulykolja, hogy az olajembargó működik és az OPEC képtelen befolyásolni a piacot. Csakhogy az árak valami egészen mást mutatnak – hívja fel a figyelmet Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője legújabb Facebook-bejegyzésében.
Felidézi: februárban, amikor életbe lépett az EU olajtermékekre vonatkozó embargója, számos szakértő figyelmeztetett, hogy a szankció hatásainak jó része várhatóan négy-öt hónap múlva jelentkezik majd az európai piacon. Az üzemanyag-kereskedők tudták, hogy az intézkedés nehéz helyzetet teremt, ezért a szokásosnál nagyobb tartalékot képeztek.
Az embargó tehát nem okozott azonnali, drámai mértékű áremelkedést, amire a politikai és médiaelit egy része – a szakértők figyelmeztetése ellenére – sikerjelentésekkel reagált.
Aztán az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC két kitermeléscsökkentést is bejelentett. Az elemzőházak azonnal reagáltak és világosan elmondták, hogy a mérsékelt olajkereslet miatt a döntések nem azonnal, hanem a nyár második felében hatnak majd, így jelentősebb áremelkedés is akkorra várható. A média ezt is sajátosan értelmezte és cikkek tucatjai jelentek meg arról, hogy az OPEC elveszítette befolyását, hogy a vezetőjük inkompetens, sőt, hogy a kartell akár fel is bomolhat. A beszámolókat alighanem a sértettség is torzíthatta, hiszen az OPEC kitiltotta a nagy nyugati médiacsoportokat az üléseiről – emlékeztet az elemző.
Mindeközben folyamatosan olvashattunk arról is, hogy Oroszország olajexportjának csak kis részét tudta átirányítani más piacokra, és azokat is kénytelen volt mélyen áron alul értékesíteni
– fogalmaz Hortay Olivér a videóban.
A nyugati média nagy gonddal felépített története azonban az elmúlt hetekben teljesen összeomlott. Kiderült ugyanis, hogy az üzemanyag-kereskedők készletei nem tartanak örökké. Európa továbbra sem képes kielégíteni gázolajigényét, így egyre nagyobb arányban új, a korábbiaknál drágább ellátási láncokra szorul. Az elemzőházak előrejelzéseinek megfelelően az OPEC kitermeléscsökkentési döntései feszessé tették a globális olajpiacot és az árak meredek emelkedésnek indultak.
Oroszország pedig nemcsak hogy új vevőket talált, de képes volt a felére csökkenteni árhátrányát. Míg az olajtermékekre kivetett embargó februári bevezetésekor az orosz Ural hordója 32 dollárral volt olcsóbb a nyugati Brentnél, a különbség augusztusra 16 dollárra esett.
Az eredmény pontosan az, amire a szakértők előre figyelmeztettek. Az üzemanyagokért ma a világon Európában kell a legtöbbet fizetni, ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre befelé megyünk az alagútba – vélekedik Hortay Olivér. Szaúd-Arábia szeptemberre egy újabb vágást helyezett kilátásba, ami további áremelkedéssel, valamint a nyugati és orosz nyersolaj árkülönbségének további szűkülésével fenyeget.
A tanulság az elemző szerint az, hogy narratívákkal csak ideig-óráig lehet elfedni az energiapiac valóságát. Ha az EU szankciókkal korlátozza saját beszerzési forrásait vagy az OPEC szűkíti a kitermelését, az szükségképpen csökkenteni fogja a kínálatot, ami előbb-utóbb felfelé hajtja az árakat. A folyamat a nagy vásárlókat rosszabb, a nagy eladókat pedig jobb helyzetbe hozza. Az összefüggés – a média hamis értelmezései ellenére – sajnos ennyire egyszerű – zárja videóbejegyzését a szakértő.
Borítókép: A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
