A másik fontos szempont, hogy a bankok 2023-ra várható, rekordméretű nyereségéhez egy sor egyszeri tényező is hozzájárult: ezek közül a legfontosabb a kamateredmény megugrása, ami a magas kamatkörnyezettel magyarázható. Kérdéses emellett az is, hogy meddig terhelhetők még a piaci szereplők, amelyek tavaly – a Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován szerint– 500 milliárd forintnyi extra terhet kaptak a nyakukba. Ezen a számon pedig nem nagyon lehet csodálkozni: a „régi” bankadón felül a szolgáltatóknak a tranzakciós illetékkel, illetve az extraprofitadóval is számolniuk kell, miközben a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának kötelezettsége, illetve a kamatstop szintén tízmilliárdokban mérhető bevételkiesést okoz.
A banki extra terhek emelése ellentmondana a fokozatos kivezetésükre vonatkozó korábbi ígéreteknek, javaslatoknak is: Varga Mihály a bankszövetség májusi, testületi ülésén jelentette be, hogy a kormány fokozatosan kivezeti az extraprofitadókat – nemcsak a bankoknál, hanem a többi ágazatban is. Ezt az ígéretet egyébként egy már megjelent jogszabállyal be is váltotta a kabinet: a rendelet szerint a 2024. évi extraprofitadó-fizetési kötelezettség csökkenthető, ha a bank vagy pénzügyi vállalkozás a meghatározott feltételek szerint növeli az állampapír-állományát. Állampapír-vásárlással viszont a különadó-fizetési kötelezettség az adóévre fizetendő összeg maximum feléig csökkenthető. Az extraprofitadókra vonatkozó szabályozásról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is javaslatcsomagot állított össze a pénzügyi tárcának, amelyben a bankokra hárított teher csökkentését is szükségesnek nevezték – idézi fel a Világgazdaság.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!