Ismét napirendre került a banki különadó ügye, miután Varga Mihály pénzügyminiszter a Közgazdász-vándorgyűlésen csütörtökön arról beszélt, hogy a kormány mérlegeli további adófrontok megnyitását, mivel a bankok profitja jelentősen emelkedett az elmúlt egy évben. Azt is megemlítette, hogy a kormány ezen kívül mérlegeli a kamattámogatott hitelek átalakítását is.
Varga Mihály szavaira még aznap délután reagált Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Fidesz és a KDNP kihelyezett esztergomi frakcióülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A frakcióvezető kijelentette: a kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat, és a bankadót sem emeli meg. Azt is közölte, hogy a miniszterelnök szerdán a frakciók tagjai előtt tartott előadásában arról beszélt, hogy a költségvetési hiányt a kormány csökkenő pályán fogja tartani, és a kereskedelmi és iparkamarával, valamint a bankszövetséggel kötött megállapodást is be fogja tartani. Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy az infláció csökkenő pályán van, a hitelminősítők szerint a magyar gazdaság alapjai stabilak, erősek, és a hitelezést fel kell gyorsítani.
Mindezzel szembe menne az adóemelés, éppen ezért nem látja reálisnak.
Ennek ellenére ugyanakkor bizonyos szempontból érthető a pénzügyminiszter felvetése: a költségvetési deficit csökkentése érdekében ugyanis minden lehetséges eszközt mérlegelni kell, és ennek a banki különadó több szempontból is megfelel – írja a Világgazdaság. Az egyik, hogy olyan bevételről van szó, amely viszonylag jól tervezhető – vagyis a befizetését az érintettek nem tudják megkerülni, miközben a teher tovább hárítására is korlátozottak a lehetőségeik.
Az szintén erős érv lehetne a banki külön terhek növelése – esetleg egy újabb elem bevezetése – mellett, hogy a hitelintézeti szektor nyeresége és jövedelmezősége látványosan emelkedett az idén. A harmadik érv a banki külön terhek emelése mellett, hogy politikai szempontból jól kommunikálható lépésről van szó: viszonylag kevesen kapnák ugyanis fel a fejüket arra, hogy a bankoknak több adót kellene fizetniük.
A banki különadók növelése vagy kiterjesztése ellen viszont ma már legalább annyi érv szól, mint mellette.
Az egyik legfontosabb, hogy egy új adóteher bevezetése vagy a meglévők kiterjesztése szinte biztosan csökkentené a szektor mozgásterét és ezzel a hitelezési aktivitását is, amely nyilvánvalóan szembe menne a kabinet gazdaságélénkítési céljaival.
A másik fontos szempont, hogy a bankok 2023-ra várható, rekordméretű nyereségéhez egy sor egyszeri tényező is hozzájárult: ezek közül a legfontosabb a kamateredmény megugrása, ami a magas kamatkörnyezettel magyarázható. Kérdéses emellett az is, hogy meddig terhelhetők még a piaci szereplők, amelyek tavaly – a Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován szerint– 500 milliárd forintnyi extra terhet kaptak a nyakukba. Ezen a számon pedig nem nagyon lehet csodálkozni: a „régi” bankadón felül a szolgáltatóknak a tranzakciós illetékkel, illetve az extraprofitadóval is számolniuk kell, miközben a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának kötelezettsége, illetve a kamatstop szintén tízmilliárdokban mérhető bevételkiesést okoz.
A banki extra terhek emelése ellentmondana a fokozatos kivezetésükre vonatkozó korábbi ígéreteknek, javaslatoknak is: Varga Mihály a bankszövetség májusi, testületi ülésén jelentette be, hogy a kormány fokozatosan kivezeti az extraprofitadókat – nemcsak a bankoknál, hanem a többi ágazatban is. Ezt az ígéretet egyébként egy már megjelent jogszabállyal be is váltotta a kabinet: a rendelet szerint a 2024. évi extraprofitadó-fizetési kötelezettség csökkenthető, ha a bank vagy pénzügyi vállalkozás a meghatározott feltételek szerint növeli az állampapír-állományát. Állampapír-vásárlással viszont a különadó-fizetési kötelezettség az adóévre fizetendő összeg maximum feléig csökkenthető. Az extraprofitadókra vonatkozó szabályozásról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is javaslatcsomagot állított össze a pénzügyi tárcának, amelyben a bankokra hárított teher csökkentését is szükségesnek nevezték – idézi fel a Világgazdaság.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
