Történelmi sikernek nevezte az októberi inflációs adatot a GVH elnöke

„Az infláció senkinek sem jó, mert felzabálja a fizetésünket, felzabálja a gazdasági gyarapodást, a vagyont, így küzdeni kell ellene, mi pedig fegyvert ragadtunk" – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke az Origónak adott interjújában. Az árfigyelő rendszer jelentősen hozzájárult az egy számjegyű infláció eléréséhez. Szerinte jól látható, hogy az online árfigyelő, illetve a kormányzati intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

RIgó Csaba Balázs, a GVH elnöke Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

A világ felgyorsult, tele van problémával, így nincs elég idő egy-egy vizsgálat idejére ennyit várni. Éppen ezért kezdeményezte azt a GVH a kormánynál, hogy lehessen egy olyan eszközük, amely nagyon hasonlít az ágazati vizsgálathoz, de ahhoz képest lényegesen gyorsabb, például 30 napos határidejű. A kezdeményezés sikerrel járt. A 30 napos határidőt kétszer 30 nappal meg lehet ugyan hosszabbítani, tehát maximum 90 nap alatt le tudjuk zárni ezeket a vizsgálatokat. 2021. július 7-én kapta meg ezt a jogkört a hivatal, azóta már beépült a versenytörvénybe is.

Az elmúlt két év során nyolc gyorsított ágazati vizsgálatot folytattak le. 

„A gyorsaságot úgy érjük el, hogy maga a vizsgálat nagyon fókuszált, a lényeges kérdésekre és a problémás termékekre összpontosítunk, illetve alapvetően csak a nagyobb, jelentősebb cégeket keressük meg. Nem vagyunk kíváncsiak minden termékre, hanem csak azokat nézzük meg, ahol például legnagyobb volt az áremelkedés. Kockázatokat elemzünk. A tej és tejtermékek piacán azt láttuk, hogy nagy a gond, elengedő, ha csak a trappista sajt kilónkénti árára gondolunk, ami néhány hónap alatt több mint duplájára növekedett. Azt gyanítottuk, hogy a kereskedelem egyes szereplői esetleg az ársapkás termékek miatt elszenvedett veszteségüket akarták szétteríteni, és ráterhelték a fogyasztókra, azt beépítették más termékek áraiba. Nem mindegy, hogyan alakul az árképzés, mert így voltak, akik a nyereségüket megtöbbszörözték. Mi megnéztük, hogy az ellátási lánc egyes szereplőinek hogyan alakultak a költségei, és ezek hogyan befolyásolták az árazásukat” – részletezte a versenyhatóság elnöke.

Az ezzel kapcsolatban többször is emlegetett céges nyerészkedésről azt mondta: A nyerészkedés ebben az értelemben nem jogi kategória, mert jelenleg nincs ellene hatályos törvényünk, hanem amit az emberek egymás között beszélnek, a saját bőrükön éreznek. 

Az alapvető élelmiszerek esetén elmondható, hogy a fogyasztóknak szükségük van ezekre a termékekre, ezért még magasabb árakon is megvásárolják azokat. Miközben pedig a fogyasztói árak nőttek, aközben az ellátási lánc szereplőinek profitja is megugrott, tehát az inflációt részben a profitnövekedés hajtotta.

Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők okozták a magyar infláció kiemelkedő szintjét, azt felelte: 

„A magyar történelemben talán még nem volt egy időben annyi inflációs faktor, mint most: aszály, gyenge forint, háborús félelmek, majd a háború kitörése, szankciós intézkedések, magas energiaárak a fogyasztók és a termelők számára is. Említettem a nyerészkedést, a profit hajtotta inflációt, illetve erősítették az inflációt olyan, alapvetően pozitív folyamatok is, mint a magyar lakosság javuló pénzügyi helyzete, a reálbérek és reáljövedelmek növekedése, amely 2022 őszéig hajtotta a keresletet. Szinte felsorolhatatlan azoknak a tényezőknek a száma, amelyek hatása összeadódott 2022 nyarán. Aztán 2022 őszétől a magas árak miatt kezdett visszaesni a belső fogyasztás.”

Ennek megakadályozására a GVH feltárta a tényeket, és a vizsgálataik végén javaslatokat fogalmaztak meg a kereskedők, a szakmai szervezetek és a jogalkotó felé. A tejtermékek és a tartós élelmiszerek piacán elvégzett gyorsított ágazati vizsgálataink végén is hat-hat javaslatot tettek a szakértő kollégák. Volt olyan javaslatuk, ami a Tej Terméktanácsnak szólt, miszerint ne alkalmazza a nyerstej-alapárprognózist, mert az teljesen elrugaszkodik a valóságtól.

Bebizonyították, hogy miközben a veronai tőzsdén már csökkennek az árak, a hazai árnövekedés tovább folytatódott. Ez kinyitotta volna az ollót, az import pedig teljesen agyonverte volna a hazai tejtermelést. Nem is használják azóta, és ez jó hatással volt a piacra.

A konkrét javaslatok mellett feltérképezték a nemzetközi gyakorlatokat is, és több helyen láttak példát ár-összehasonlításra, amely a fogyasztók keresési költségeit csökkenti, ezáltal ösztönzi a piaci versenyt.

Görögországban és Romániában is működik ilyen rendszer élelmiszerekre, Németországban üzemanyagokra, de itthon is van erre példa benzinkutak árai és online boltok termékeinek összehasonlítására. 

Célunk volt, hogy megnézzük, itthon hogyan segítheti ez az árak letörését. Így jött az állami fejlesztésű online Árfigyelő ötlete, amit 2023 márciusában javasoltam. Magyarország kormánya pedig támogatta a kezdeményezést. Közös munkacsoport alakult a Miniszterelnöki Kabinetirodával, a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, melyhez csatlakozott az Agrárminisztérium és a KSH is

– mondta. Meghatároztak 62 termékkategóriát, ami a KSH inflációs kosarában egyébként mintegy 15 százalékos súllyal esik latba az infláció számításakor. 

Arra a kérdésre, hogy az online Árfigyelő hogyan segíti az emberek mindennapjait, az elnök elmondta:

Az Árfigyelő – ami a www.arfigyelo.gvh.hu címen érhető el – egy tipikus piaci eszköz, nem durva beavatkozás a piacba, viszont arra készteti a kijelölt hat nagy áruházláncot, hogy naponta versenyezzenek. Kezdetben ők sem hitték el, hogy jól fog működni – jegyezte meg. 

„A fő elvárásunk az volt, hogy az online Árfigyelő segítségével helyzetbe hozzuk a fogyasztót, mert így nem kell neki hat helyről szórólapokat összehasonlítania, boltokat járnia, hanem bizonyos termékkategóriákban az egymásra nagyon hasonlító, vagy ugyanolyan márkájú termékek árait megnézheti az árfigyelőn. Mára kialakult egy napi szintű árverseny a nagy multicégek között. A jogszabály azt mondja, hogy a láncoknak legkésőbb éjfélig fel kell tölteniük a következő napi árakat, amit a rendszer csak hajnali 4 órakor nyit ki. Az Árfigyelőben minden hajnalban új verseny kezdődik. Bár az áruházláncok korábban is akcióztak, csak ritkábban” – fejtette ki.

Rigó Csaba Balázs a nyerészkedésre is mondott példákat: mindkettő vizsgált ágazat esetében találtak bizonyítékot a termelői, a feldolgozói és a kiskereskedelmi árrések és nyereségszintek megnövekedésére. A tejtermékek gyorsított ágazati vizsgálata során vizsgált termékek közül kiemelhető például a 20 százalékos tejföl és a trappista sajt. Az átlagos bruttó árrés nominálisan jelentősen növekedett 2021-ről 2022-re. Összetételét megvizsgálva pedig látható, hogy a kiskereskedők nyereségének aránya megsokszorozódott. A bruttó árrésen belül hasonló jelenségeket tapasztaltak a tartós élelmiszerek vizsgálata során is, itt kiemelhetők például a gyorsfagyasztott zöldborsó vagy a fagyasztott zöldségkeverék. 

Mindezt most nemcsak az Árfigyelő, hanem a kibontakozott piaci verseny is megakadályozza a kormányzati intézkedésekkel együtt. 

Arról, hogy a pénteken napvilágot látott egy számjegyű inflációs adat elérésében mekkora szerepe volt az Árfigyelőnek, a GVH elnöke elmondta: 

Mérföldkőhöz érkeztünk pénteken, de nem dőlhetünk hátra. Jól látszik, hogy az online árfigyelő, illetve a kormányzati intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az egy számjegyű infláció eléréséhez – a kormányzati intézkedések mellett – a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett online Árfigyelő rendszer is jelentősen hozzájárult. Jó hír, hogy az élelmiszerek átlagos ára – hasonlóan szeptemberhez – októberben is csökkent a megelőző hónaphoz képest. Ez alapvetően az erősödő piaci versenynek is köszönhető, amit tovább kell fokozni, ezért újabb termékkategóriákat kell bevonni az árfigyelőbe

– fogalmazott Rigó Csaba Balázs. 

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)