– Egy nemzeti versenyhatóság klasszikus feladatai közé alapvetően a kartellek és az antitröszt, vagyis az erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyek feltárása tartozik, valamint a törvényben rögzített értékhatárt meghaladó fúziós ügyek vizsgálata, engedélyezése vagy tiltása. Emellett vannak fogyasztóvédelmi ügyeink, piacelemzések, ágazati vizsgálatok, amelyek segítenek abban, hogy egy adott piacon, vagy részpiacon lássuk, torzul-e a verseny, vannak-e versenyjogi problémák. Az infláció, illetve az élelmiszerinfláció növekedésekor azonnal láttuk, hogy nem maradhatunk passzívak, és aktívan részt kívántunk venni az infláció elleni küzdelemben – fogalmazott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az Origónak adott interjúban.
Elmondta: van annak történelmi előzménye, hogy válság esetén mit tehet egy versenyhatóság. Például az olajárrobbanás utáni időszakban, az 1980-as években maga az Európai Közösség biztatta a tagállami versenyhatóságokat, hogy mozgósítsák erőforrásaikat az infláció felszámolására.
Az infláció senkinek sem jó, mert felzabálja a fizetésünket, felzabálja a gazdasági gyarapodást, a vagyont, így küzdeni kell ellene, mi pedig fegyvert ragadtunk
– mondta Rigó Csaba Balázs.
Elmondása szerint a tisztességes verseny visszaállítására, vagy a verseny növelésére próbálnak ösztönözni egy adott piacon.
A legjobb fogyasztóvédelem a verseny, mely jó hatással van az árak alakulására is, így a verseny élénkítésével végső soron a fogyasztó jár a legjobban.
Sok piac mára koncentrálttá vált, egyes gazdasági szereplők piaci erővel rendelkeznek. Vannak erre vonatkozó példák az élelmiszeriparban is. Mindig az a kérdés, hogy ha ezeken a piacokon fokozódik a verseny, az kedvezőbb lesz-e a vevőknek, csökkennek-e majd az árak, javul-e a termékek minősége, gyorsul-e az innováció. A verseny nemcsak az árakat segít leszorítani, hanem innovációra készteti a cégeket.
Ezért is fontos eszköz a GVH kezében a gyorsított ágazati vizsgálat lehetősége, ami jelen pillanatban egyedülálló Európában, sőt az egész világon is, mert nagyon gyorsan képesek elvégezni a szükséges elemzéseket.
Hagyományos ágazati vizsgálatokat 2001 óta folytathat a GVH, ezek a klasszikus eszköztárba tartoznak, és a világ más, nem európai országaiban is indítanak ilyeneket. Idén év elején például a svédek jelentették be, hogy az üzemanyagpiacon ágazati vizsgálatot indítanak, és annak eredménye 2024 decemberére készül majd el.
A világ felgyorsult, tele van problémával, így nincs elég idő egy-egy vizsgálat idejére ennyit várni. Éppen ezért kezdeményezte azt a GVH a kormánynál, hogy lehessen egy olyan eszközük, amely nagyon hasonlít az ágazati vizsgálathoz, de ahhoz képest lényegesen gyorsabb, például 30 napos határidejű. A kezdeményezés sikerrel járt. A 30 napos határidőt kétszer 30 nappal meg lehet ugyan hosszabbítani, tehát maximum 90 nap alatt le tudjuk zárni ezeket a vizsgálatokat. 2021. július 7-én kapta meg ezt a jogkört a hivatal, azóta már beépült a versenytörvénybe is.
Az elmúlt két év során nyolc gyorsított ágazati vizsgálatot folytattak le.
„A gyorsaságot úgy érjük el, hogy maga a vizsgálat nagyon fókuszált, a lényeges kérdésekre és a problémás termékekre összpontosítunk, illetve alapvetően csak a nagyobb, jelentősebb cégeket keressük meg. Nem vagyunk kíváncsiak minden termékre, hanem csak azokat nézzük meg, ahol például legnagyobb volt az áremelkedés. Kockázatokat elemzünk. A tej és tejtermékek piacán azt láttuk, hogy nagy a gond, elengedő, ha csak a trappista sajt kilónkénti árára gondolunk, ami néhány hónap alatt több mint duplájára növekedett. Azt gyanítottuk, hogy a kereskedelem egyes szereplői esetleg az ársapkás termékek miatt elszenvedett veszteségüket akarták szétteríteni, és ráterhelték a fogyasztókra, azt beépítették más termékek áraiba. Nem mindegy, hogyan alakul az árképzés, mert így voltak, akik a nyereségüket megtöbbszörözték. Mi megnéztük, hogy az ellátási lánc egyes szereplőinek hogyan alakultak a költségei, és ezek hogyan befolyásolták az árazásukat” – részletezte a versenyhatóság elnöke.
Az ezzel kapcsolatban többször is emlegetett céges nyerészkedésről azt mondta: A nyerészkedés ebben az értelemben nem jogi kategória, mert jelenleg nincs ellene hatályos törvényünk, hanem amit az emberek egymás között beszélnek, a saját bőrükön éreznek.
Az alapvető élelmiszerek esetén elmondható, hogy a fogyasztóknak szükségük van ezekre a termékekre, ezért még magasabb árakon is megvásárolják azokat. Miközben pedig a fogyasztói árak nőttek, aközben az ellátási lánc szereplőinek profitja is megugrott, tehát az inflációt részben a profitnövekedés hajtotta.
Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők okozták a magyar infláció kiemelkedő szintjét, azt felelte:
„A magyar történelemben talán még nem volt egy időben annyi inflációs faktor, mint most: aszály, gyenge forint, háborús félelmek, majd a háború kitörése, szankciós intézkedések, magas energiaárak a fogyasztók és a termelők számára is. Említettem a nyerészkedést, a profit hajtotta inflációt, illetve erősítették az inflációt olyan, alapvetően pozitív folyamatok is, mint a magyar lakosság javuló pénzügyi helyzete, a reálbérek és reáljövedelmek növekedése, amely 2022 őszéig hajtotta a keresletet. Szinte felsorolhatatlan azoknak a tényezőknek a száma, amelyek hatása összeadódott 2022 nyarán. Aztán 2022 őszétől a magas árak miatt kezdett visszaesni a belső fogyasztás.”
Ennek megakadályozására a GVH feltárta a tényeket, és a vizsgálataik végén javaslatokat fogalmaztak meg a kereskedők, a szakmai szervezetek és a jogalkotó felé. A tejtermékek és a tartós élelmiszerek piacán elvégzett gyorsított ágazati vizsgálataink végén is hat-hat javaslatot tettek a szakértő kollégák. Volt olyan javaslatuk, ami a Tej Terméktanácsnak szólt, miszerint ne alkalmazza a nyerstej-alapárprognózist, mert az teljesen elrugaszkodik a valóságtól.
Bebizonyították, hogy miközben a veronai tőzsdén már csökkennek az árak, a hazai árnövekedés tovább folytatódott. Ez kinyitotta volna az ollót, az import pedig teljesen agyonverte volna a hazai tejtermelést. Nem is használják azóta, és ez jó hatással volt a piacra.
A konkrét javaslatok mellett feltérképezték a nemzetközi gyakorlatokat is, és több helyen láttak példát ár-összehasonlításra, amely a fogyasztók keresési költségeit csökkenti, ezáltal ösztönzi a piaci versenyt.
Görögországban és Romániában is működik ilyen rendszer élelmiszerekre, Németországban üzemanyagokra, de itthon is van erre példa benzinkutak árai és online boltok termékeinek összehasonlítására.
Célunk volt, hogy megnézzük, itthon hogyan segítheti ez az árak letörését. Így jött az állami fejlesztésű online Árfigyelő ötlete, amit 2023 márciusában javasoltam. Magyarország kormánya pedig támogatta a kezdeményezést. Közös munkacsoport alakult a Miniszterelnöki Kabinetirodával, a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal, melyhez csatlakozott az Agrárminisztérium és a KSH is
– mondta. Meghatároztak 62 termékkategóriát, ami a KSH inflációs kosarában egyébként mintegy 15 százalékos súllyal esik latba az infláció számításakor.
