Eleonóra 2024. február 21.
logo

Magyarországon is tetten érhető a céges nyerészkedés

Munkatársunktól
2023.09.13. 05:49 2023.09.13. 08:34
Magyarországon is tetten érhető a céges nyerészkedés

Jól azonosítható, hogy az elmúlt években Magyarországon is megerősödött a céges nyerészkedés. Egy nagy, hazánkban is aktív nemzetközi építőipari konszern vezetője el is ismerte, hogy „nagyon proaktív módon áraztak”. A magyar kormány reagált, és pontosan azokat az intézkedéseket hozta meg, amelyeket a nemzetközi szakmai közvélemény ilyen esetekre felvetett.

Az elmúlt években Magyarországon is megjelent a profit húzta infláció jelensége. 2023 elején egyre biztosabban kezdett körvonalazódni, hogy a magas infláció hátterében meghatározó mértékben nem az ár-bér spirál vagy az árstopok, hanem a költségek növekedését jelentősen meghaladó áremelési hullám, azaz egyfajta „profit-ár spirál” állt

A jegybank 2022. decemberi inflációs jelentése szerint a szállítás-raktározás területén 84 százalékos, a feldolgozóiparban 50 százalékos, a kereskedelem és turizmus ágazatban pedig 25 százalékos volt az éves emelkedés a profitrátákban. 

Az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak arról beszélt idén áprilisban, hogy a vállalatok az elmúlt évek elmaradt áremeléseit pótolták be a Covid-válság után. 

Az építőanyag-iparban működő, hazánkban is aktív Holcim vezérigazgatója, Jan Philipp Jenisch például kijelentette, hogy 

inflációs környezetben vagyunk most már közel két éve… nagyon proaktív módon áraztunk, így aztán az eredményeink nem isszák meg a levét. Sőt, éppen ellenkezőleg, nő a profitunk.

Érdekesség, hogy a Holcim magyarországi leányvállalatának adózott eredménye 2020-ban közel 18 milliárd forintra emelkedett. Mindemellett az is tény, hogy a magyarországi leányvállalat – a folyamatosan bővülő nettó árbevétele ellenére – 2021-ben mindössze 0,77 milliárd forintos profitról, majd 2022-ben már egyenesen 1,45 milliárd forintos mínuszról adott számot. A királyegyházi cementgyáráról ismert, svájci tulajdonú cég egyébként nemrég a magyar kormány által kivetett új közteherre panaszkodott a balliberális sajtónak, a 2021 júliusában bevezetett bányajáradék mellett ugyanis szén-dioxid-kvótaadót is fizetniük kell.

Érdemes megvizsgálni röviden azt is, hogy mi a helyzet a Magyarországon működő nagy nemzetközi élelmiszerláncok nyerészkedésével. Ennek érdekében lapunk átnézte hat nagyvállalat (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) 2019 óta közzétett beszámolóit. 

Két olyan vállalatot is azonosítottunk, amelyek a járvány előtti időszakkal összevetve markánsan emelték az árréseiket. 

Úgy tűnik, hogy a legkomolyabb áremelést az Auchan hajtotta végre a hat nagy áruházlánc közül. Esetükben folyamatosan nőtt az árrés, 2019 és 2022 között összesen 6,2 százalékponttal. Így, bár 2019-ben még ők alkalmazták a legkisebbet, 2022-ben már a második legnagyobb árrést tették rá anyagköltségeikre. 

A másik komoly árrésnövelő a Penny volt, ahol 1,7 százalékpont volt a növekedés a vizsgált időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy ez a kicsinek tűnő mutató valójában súlyos milliárdokat jelent, hiszen a Penny belföldi értékesítésének nettó árbevétele kerekítve 404 milliárd forint volt.

Egy másik mutató, a nettó árbevétel és az anyagköltségek hányadosa a pandémia kezdete óta a Lidlnél volt a legmagasabb. A masszív felárak a német diszkontlánc esetében a nyereségben is erősen megmutatkoztak. A leggyengébb a tavalyi volt a vizsgált esztendők közül, de még ekkor is meghaladta a 25 milliárd forintot a cég adózás utáni eredménye. A Lidl egyébként 2020 óta minden évben kimagaslik a versenytársai közül, és Európában is hasít az eredményessége. Bár az Aldi, a Lidl és a Spar tavaly visszasoroltak a 2019-es árréseik alá, 2020-ban és 2021-ben ők is arányaiban többet kértek el termékeikért az anyagköltségen felül. 

Egy másik, a félresikerült privatizáció miatt szintén multiktól hemzsegő ágazat, az építőanyag-gyártók működését is megvizsgáltuk.

Az általunk közelebbről vizsgált hat cég (Creaton, Duna-Dráva, Holcim, Leier, Wienerberger, Zalakerámia) összesített nyeresége 2019-ben 36,5 milliárd forint, majd a pandémia első két évében rendre 48,9 milliárd és 56,4 milliárd volt, ugyanakkor tavaly is 22,9 milliárdos profitot termeltek. 

Közülük 2022-ben a stabilan tízmilliárd feletti adózott eredményt elérő Leier volt a legnyereségesebb, nem sokkal megelőzve a Wienerbergert. Ha az elmúlt évek profitjait összeadjuk, akkor a Duna-Dráva büszkélkedhet a legtöbb nyereséggel 2019 óta, 73 milliárd forintot termeltek. Ez a summa a 44,5 milliárddal második Leiert is jócskán felülmúlja. 

Úgy tűnik, hogy a legnagyobb árrést átlagban a Wienerberger alkalmazta, 93,6 százalékkal. Elképesztő, de 2022-öt megelőzően két kivételtől eltekintve minden szereplő rendszerint legalább az anyagköltsége másfélszeresét meghaladó (!) áron értékesítette az építőanyagot. A járvány kezdetének évében, 2020-ban mindenki megemelte az árrését, 2022-ben ugyanakkor a legtöbben a 2019-es szint alá tértek vissza. Kivételt képez ez alól a Creaton, ők 2019 és 2022 között közel húsz százalékponttal emelték meg az árrésüket.

A bankszektor számait is érdemes röviden megvizsgálni, hiszen az infláció a banki díjszabásban is megmutatkozott. 

Nem mindenki tudja, de a szankciós infláció okozta válság kezelésére hozott jegybanki kamatemelések komolyan – és jótékonyan – hatnak a hitelintézeti ágazatra. A lekötetlen lakossági betétek után ugyanis milliárdos „ingyenpénzt” kaszálnak a bankok. 

Összességében elmondhatjuk, hogy a válsághelyzet hozta lehetőségeket a hitelintézetek szintén igyekeztek kihasználni, visszafogottan is annyit mondhatunk: jól kerestek az elmúlt évben. A különadók ellenére az MNB-től a fent említett betétek után kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének hatására minden nagybank nyereséget könyvelhetett el 2022-ben Magyarországon. Három külföldi tulajdonú bank volt képes legalább húszmilliárd forinttal növelni – és ezáltal 2021-hez képest szinte megduplázni – konszolidált adózás utáni eredményét: a CIB (+ 20 milliárd forint, 125 százalékos növekedés), a Raiffeisen (+ 35 milliárd forint, 95 százalékos növekedés) és az UniCredit (+ 39 milliárd forint, 85 százalékos növekedés).

Érthető módon a magyar kormány egy súlyos banki különadóval igyekezett társadalmi kontroll alatt tartani a hitelintézetek nyereségvágyát. Az eredetileg 2022–2023-ra tervezett extraprofitadók pedig jövőre is hatályban maradnak majd.

Figyelemre méltó, hogy az Orbán-kormány által 2010 óta visszatérően kivetett banki különadók magyar példája már nemzetközi mintaként is szolgál.

Jelenleg Olaszországban terveznek egyszeri 40 százalékos különadót bevezetni a jelzáloghitelesek támogatására, aminek részleteiről még vita folyik. Sőt, a Portfólió vezető elemzője, Palkó István pár napja egyenesen arról írt, hogy „ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat.”

Nem ez az egyetlen kormányzati lépés, amivel fel lehet lépni a nagyvállalati nyerészkedéssel szemben. A nemzetközi szakmai közvélemény által felvetett, leginkább egyértelmű megoldásokat ugyanakkor Magyarország már egytől-egyig alkalmazta. 

Ide sorolhatóak az extraprofit-különadók, különösen a bankadó és az energetikai szektor megadóztatása. Szintén bevett eszköznek számítanak a különböző árplafonok, illetve ezek különleges esetei (például a francia élelmiszeriparban egyes cégek önkorlátozása). Szintén nem példa nélküli intézkedés az állami tulajdonba vétel, a korábban privatizált kritikus közszolgáltatások állami kézbe történő (vissza)vétele, és a profitszempont korlátozása. 

Mindezekre szintén sort kerített a magyar állam az elmúlt években, ami megkönnyítette a rezsicsökkentés átlagos fogyasztási szintig történő fenntartását is. Emiatt Európában jövedelemarányosan a magyar kormányzat nyújtja a legnagyobb rezsitámogatást a családoknak.

További hatékony eszközök is segítenek, erre példa a verseny fokozása bizonyos ágazatokban. Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a nyáron arról számolt be az Inforádió Aréna című műsorában, hogy a folyamatos fejlesztés alatt álló online árfigyelő rendszer oldalát több mint 753 ezren tekintették meg bő egy hónap alatt 52 millió letöltést kezdeményezve. 

Ez nagyban hozzájárulhat a verseny ösztönzéséhez, az árak egyszerű nyomonkövethetősége rögtön napi árversenyt teremtett. 

Az intézkedés kezdeti hatásai gyorsan megmutatkoztak. Ezt például a tojás árcsökkenésének példája is igazolta.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.