Magyarországon is tetten érhető a céges nyerészkedés

Jól azonosítható, hogy az elmúlt években Magyarországon is megerősödött a céges nyerészkedés. Egy nagy, hazánkban is aktív nemzetközi építőipari konszern vezetője el is ismerte, hogy „nagyon proaktív módon áraztak”. A magyar kormány reagált, és pontosan azokat az intézkedéseket hozta meg, amelyeket a nemzetközi szakmai közvélemény ilyen esetekre felvetett.

Érdemes megvizsgálni röviden azt is, hogy mi a helyzet a Magyarországon működő nagy nemzetközi élelmiszerláncok nyerészkedésével. Ennek érdekében lapunk átnézte hat nagyvállalat (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) 2019 óta közzétett beszámolóit. 

Két olyan vállalatot is azonosítottunk, amelyek a járvány előtti időszakkal összevetve markánsan emelték az árréseiket. 

Úgy tűnik, hogy a legkomolyabb áremelést az Auchan hajtotta végre a hat nagy áruházlánc közül. Esetükben folyamatosan nőtt az árrés, 2019 és 2022 között összesen 6,2 százalékponttal. Így, bár 2019-ben még ők alkalmazták a legkisebbet, 2022-ben már a második legnagyobb árrést tették rá anyagköltségeikre. 

A másik komoly árrésnövelő a Penny volt, ahol 1,7 százalékpont volt a növekedés a vizsgált időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy ez a kicsinek tűnő mutató valójában súlyos milliárdokat jelent, hiszen a Penny belföldi értékesítésének nettó árbevétele kerekítve 404 milliárd forint volt.

Egy másik mutató, a nettó árbevétel és az anyagköltségek hányadosa a pandémia kezdete óta a Lidlnél volt a legmagasabb. A masszív felárak a német diszkontlánc esetében a nyereségben is erősen megmutatkoztak. A leggyengébb a tavalyi volt a vizsgált esztendők közül, de még ekkor is meghaladta a 25 milliárd forintot a cég adózás utáni eredménye. A Lidl egyébként 2020 óta minden évben kimagaslik a versenytársai közül, és Európában is hasít az eredményessége. Bár az Aldi, a Lidl és a Spar tavaly visszasoroltak a 2019-es árréseik alá, 2020-ban és 2021-ben ők is arányaiban többet kértek el termékeikért az anyagköltségen felül. 

Egy másik, a félresikerült privatizáció miatt szintén multiktól hemzsegő ágazat, az építőanyag-gyártók működését is megvizsgáltuk.

Az általunk közelebbről vizsgált hat cég (Creaton, Duna-Dráva, Holcim, Leier, Wienerberger, Zalakerámia) összesített nyeresége 2019-ben 36,5 milliárd forint, majd a pandémia első két évében rendre 48,9 milliárd és 56,4 milliárd volt, ugyanakkor tavaly is 22,9 milliárdos profitot termeltek. 

Közülük 2022-ben a stabilan tízmilliárd feletti adózott eredményt elérő Leier volt a legnyereségesebb, nem sokkal megelőzve a Wienerbergert. Ha az elmúlt évek profitjait összeadjuk, akkor a Duna-Dráva büszkélkedhet a legtöbb nyereséggel 2019 óta, 73 milliárd forintot termeltek. Ez a summa a 44,5 milliárddal második Leiert is jócskán felülmúlja. 

Úgy tűnik, hogy a legnagyobb árrést átlagban a Wienerberger alkalmazta, 93,6 százalékkal. Elképesztő, de 2022-öt megelőzően két kivételtől eltekintve minden szereplő rendszerint legalább az anyagköltsége másfélszeresét meghaladó (!) áron értékesítette az építőanyagot. A járvány kezdetének évében, 2020-ban mindenki megemelte az árrését, 2022-ben ugyanakkor a legtöbben a 2019-es szint alá tértek vissza. Kivételt képez ez alól a Creaton, ők 2019 és 2022 között közel húsz százalékponttal emelték meg az árrésüket.

A bankszektor számait is érdemes röviden megvizsgálni, hiszen az infláció a banki díjszabásban is megmutatkozott. 

Nem mindenki tudja, de a szankciós infláció okozta válság kezelésére hozott jegybanki kamatemelések komolyan – és jótékonyan – hatnak a hitelintézeti ágazatra. A lekötetlen lakossági betétek után ugyanis milliárdos „ingyenpénzt” kaszálnak a bankok. 

Összességében elmondhatjuk, hogy a válsághelyzet hozta lehetőségeket a hitelintézetek szintén igyekeztek kihasználni, visszafogottan is annyit mondhatunk: jól kerestek az elmúlt évben. A különadók ellenére az MNB-től a fent említett betétek után kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének hatására minden nagybank nyereséget könyvelhetett el 2022-ben Magyarországon. Három külföldi tulajdonú bank volt képes legalább húszmilliárd forinttal növelni – és ezáltal 2021-hez képest szinte megduplázni – konszolidált adózás utáni eredményét: a CIB (+ 20 milliárd forint, 125 százalékos növekedés), a Raiffeisen (+ 35 milliárd forint, 95 százalékos növekedés) és az UniCredit (+ 39 milliárd forint, 85 százalékos növekedés).

Érthető módon a magyar kormány egy súlyos banki különadóval igyekezett társadalmi kontroll alatt tartani a hitelintézetek nyereségvágyát. Az eredetileg 2022–2023-ra tervezett extraprofitadók pedig jövőre is hatályban maradnak majd.

Figyelemre méltó, hogy az Orbán-kormány által 2010 óta visszatérően kivetett banki különadók magyar példája már nemzetközi mintaként is szolgál.

Jelenleg Olaszországban terveznek egyszeri 40 százalékos különadót bevezetni a jelzáloghitelesek támogatására, aminek részleteiről még vita folyik. Sőt, a Portfólió vezető elemzője, Palkó István pár napja egyenesen arról írt, hogy „ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat.”

Nem ez az egyetlen kormányzati lépés, amivel fel lehet lépni a nagyvállalati nyerészkedéssel szemben. A nemzetközi szakmai közvélemény által felvetett, leginkább egyértelmű megoldásokat ugyanakkor Magyarország már egytől-egyig alkalmazta. 

Ide sorolhatóak az extraprofit-különadók, különösen a bankadó és az energetikai szektor megadóztatása. Szintén bevett eszköznek számítanak a különböző árplafonok, illetve ezek különleges esetei (például a francia élelmiszeriparban egyes cégek önkorlátozása). Szintén nem példa nélküli intézkedés az állami tulajdonba vétel, a korábban privatizált kritikus közszolgáltatások állami kézbe történő (vissza)vétele, és a profitszempont korlátozása. 

Mindezekre szintén sort kerített a magyar állam az elmúlt években, ami megkönnyítette a rezsicsökkentés átlagos fogyasztási szintig történő fenntartását is. Emiatt Európában jövedelemarányosan a magyar kormányzat nyújtja a legnagyobb rezsitámogatást a családoknak.

További hatékony eszközök is segítenek, erre példa a verseny fokozása bizonyos ágazatokban. Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a nyáron arról számolt be az Inforádió Aréna című műsorában, hogy a folyamatos fejlesztés alatt álló online árfigyelő rendszer oldalát több mint 753 ezren tekintették meg bő egy hónap alatt 52 millió letöltést kezdeményezve. 

Ez nagyban hozzájárulhat a verseny ösztönzéséhez, az árak egyszerű nyomonkövethetősége rögtön napi árversenyt teremtett. 

Az intézkedés kezdeti hatásai gyorsan megmutatkoztak. Ezt például a tojás árcsökkenésének példája is igazolta.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)