Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
Idén márciusban Christine Lagarde, az EKB elnöke egy frankfurti konferencián úgy fogalmazott, hogy
eddig a reálbérek jelentősen csökkentek, miközben a cégek haszonkulcsai a legtöbb szektorban bővültek.
Az EKB elnöke szerint ezen profitnövekedések mögött részben az állt, hogy a nagyvállalkozások a fogyasztói keresletet „tesztelik” a nagy, a költségszintek növekedését meghaladó áremelésekkel.
Az euróövezetben Lettország azon tagállamok egyike volt, amelyeket a leginkább érintett az infláció. Martins Kazaks lett jegybankelnök szerint néhány vállalat azért emelt árakat náluk, „csak mert megtehette”. Kazaks ezzel is érvelt az EKB kamatemelései mellett. Ezzel együtt nem az EKB volt az egyetlen nemzetközi szervezet, amely a spekulációt azonosította az áremelések mögötti egyik döntő tényezőként.
2023 júniusában a Nemzetközi Valutaalap három kutató, Niels-Jakob Hansen, Frederik Toscani és Jing Zhou egy tanulmányát tette közzé. A szerzők az euróövezetet vizsgálva kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelések mindössze 40 százalékát magyarázta az importárak növekedése, miközben a céges nyereségek közel az áremelések felét (45 százalék) okozták.
A kutatók szerint a fő nyertesek azon ágazatok nagy cégei voltak, amelyek hasznot tudtak húzni a nemzetközi nyersanyagár-növekedésből.
A valutaalap szakértői számokkal igazolták, hogy a drágulás a bányászatban és a közművek terén volt a legnagyobb, de szintén jelentős volt az építőiparban, a mezőgazdaságban, a gyártásban, valamint a személyes találkozásokra épülő szolgáltatásoknál. Az IMF kutatói is hangsúlyozták, hogy a béreknél gyorsabban nőttek a profitok. Erre az adott lehetőséget, hogy az árváltoztatásokat gyorsabban, rugalmasabban meg lehetett lépni, mint az általában hosszas tárgyalásokon alapuló béremeléseket.
A nyerészkedés az IMF mérései szerint Európában még rosszabb lehet az amerikainál, azaz a kontinensünkön felfutó inflációban nagyobb volt a profitok szerepe. A nyereségek elsősorban a kereskedelmi, élelmiszer- és utazási ágazatokban lőttek ki, ahogy ezt 2023 júliusában a Business Insider nevű lap is kiemelte.
A Financial Times 2023 március végén közölte Anne-Sylvaine Chassany véleménycikkét a greedflation jelenségéről.
Ebben a szerző felhívta a figyelmet arra, hogy ez az új kifejezés jelent meg a vállalati mohóság körülírására. Chassany szerint
a vállalatok a magasabb input költségeket áthárították a fogyasztóikra, és aztán továbbmentek: a haszonkulcsok rekordmagasságokat értek el.
Ezt azzal támasztja alá, hogy a tavalyi évben a legnagyobb európai cégek 15, a legnagyobb brit vállalkozások pedig 18 százalékos bevételarányos bruttó profitra tettek szert. A szerző szerint
némi időre volt szüksége a jegybankároknak és a döntéshozóknak, akik kezdetben egy potenciális ár-bér spiráltól tartottak, hogy észrevegyék, mi zajlik.
A Financial Times szerzője úgy látja, végül a döntéshozók is beazonosították az „excuseflation” néven is emlegetett jelenséget. Eszerint a nagyvállalatok különböző, a közvélemény által széles körben tárgyalt, bizonyos mértékig indokolt „kifogásokra” hivatkozva emelik áraikat túlzott mértékben, megnövelve ezzel az inflációs nyomást.
A globális gazdasági lap szerkesztője ezen a ponton Isabelle Weber, az University of Massachusetts Amherst adjunktusa egy tanulmányára hivatkozik, aki bizonyította, hogy néhány nagyvállalat megnövelte az amerikai inflációt a járványidőszak kezdetén.
A Wall Street Journal 2023 májusában szintén közölt a nyerészkedésről egy írást „Miért ilyen ragadós az infláció? A vállalati nyereségek miatt lehet” címmel. A szerző az EKB közgazdászaira hivatkozik, akik szerint 2022 második fél évében a profit húzta infláció nagyobb mértékű volt, mint a bérek okozta infláció.
Végül, de nem utolsósorban, a Biden-adminisztráció is azonosította a jelenséget, és fellépett a céges nyerészkedés ellen. Különösen a nagy olajcégek és a nagy gyógyszercégek túlhatalmától igyekeztek megvédeni az amerikai fogyasztókat.
Bidenék emellett az úgynevezett „junk fees”, azaz a „lehúzós költségek” ellen egy dedikált intézkedéssorozattal léptek fel. Ezek azok a költségterhek, amelyek rejtetten vagy „váratlanul” felmerülnek egy vásárlás során. A lehúzós költségek havonta összességében több száz dollárral rövidítenek meg egy átlagos amerikai családot, így aztán nem véletlen, hogy a demokraták kormányzásuk egyik központi témájává tették az ezek elleni küzdelmet.
Lapunk a következő napokban a céges nyerészkedés témakörét cikksorozatban mutatja be, kitérve a magyarországi vonatkozásokra is.
Borítókép: Fabio Panetta az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának (ECON) a digitális euró témakörében szervezett konferenciáján Brüsszelben, 2023. szeptember 4-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Pártunk és kormányunk, amit ma Magyar Péternek hívnak, egyáltalán nem érti és nem érzi a probléma súlyosságát. Kizárólag Facebook-bejegyzéseinek kommentelőire figyel, nekik akar megfelelni minden téren.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
