Az euró nagyszerűségéről hozsannázik a Népszavában Dávid Ferenc látnok, a DK árnyékminisztere. „Megnyugtató, hogy bár a kormány folyamatosan gyalázza az Európai Uniót, a magyarok kétharmada pártolja az euróbevezetés és a forint lecserélésének gondolatát” – kezdi írását a megmondóember. Forrásmegjelölés ugyan nincs a „kétharmadhoz” (talán Pulai mérte ezt is), de ez nem zavarja a szerzőt, levonja a konzekvenciát: „A magyar polgárok tehát európártiak.” Aztán jönnek az euró melletti „érvek”: „Az EU 27 tagállamából 19-ben lehet már euróval fizetni, Horvátország pedig 2023. január 1-jétől állítja rendszerbe a közös fizetőeszközt. […] Románia is hivatalos formában jelezte, hogy csatlakozni fognak az eurózónához stb.”
Kóros becsípődés a Gyurcsány-pártnál ez az eurózás. Nagyasszonyuk, szegény Árnyék Klára már évek óta ebben szenved. Ő így panaszkodik: „Magyarország 2004-ben lépett be az unióba. Ekkor tett ígéretet az euró bevezetésére, ám arra nem került sor.” Ez annyiban érdekes, merthogy az első Orbán-kabinet 2002-ben úgy adta át a kormányzást, hogy három éven belül bevezethető az euró. Klárika igazán megkérdezhetné az urát: miért nem vezetted be, Feri? Ja, hogy Láriferinek sikerült csődközelire gatyásítania a gazdaságot? Igaz, beismerte: „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.” (Ezt még nem szabadversben írta, mint a mostani költeményeit.)
