– De a vállalkozóknak azért mégis csak mondani kell most már valamit, hogyha 167 400 forintról fölemeljük 200-ra, az mibe kerül? És amit nem mondanak megint el, ez tolni fogja a garantált bérminimumot, amiben sokkal többen vannak. Durván minimálbéren 300 ezer ember van, 350 ezer, garantált bérminimumon pont a kétszerese – fejtegette a DK-s politikus. Majd a műsorvezető kérdésére, hogy a vállalkozások ki tudnák-e fizetni a magasabb béreket, Dávid Ferenc azt felelte: „ebben az adókörnyezetben nem, nem vállalható”.
A multicégek extraprofitját védi a DK-s közgazdász
Gyurcsányék árnyékminisztere tehát a béremelések ellen próbált érvelni, miközben pártja, és az egész baloldal folyamatosan magasabb fizetéseket követel.
Az is tény, hogy a 2010 óta eltelt időszak gyakorlata igazolta, hogy a minimálbér évről évre történt jelentős emelése nem okozott problémát a vállalkozásoknak, sőt az emberek növekvő vásárlóereje és ezzel együtt a bővülő fogyasztás a termelő és szolgáltató cégeknek extra bevételeket eredményezett.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikai alaptételével szemben – amely a munkára, a beruházások ösztönzésére, és az emberek egyre bővülő fogyasztására épül – Gyurcsányék gyakorlatát 2010 előtt a megszorítások, a magas adók és a multinacionális vállalatok támogatása jellemezte. Ez a szemlélet jelenik meg most is Dávid Ferenc nyilatkozataiban, például májusban az ATV-ben egyértelműen rossz iránynak nevezte a multinacionális cégek extraprofitjának megadóztatását.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!