Augusztusban az élelmiszer-infláció 19,5 százalék lett, szemben az előző havi 23,1 százalékkal. A csökkenés után az éves összehasonlítású adat végre elkezdett közelíteni az átlagos árindexhez, ami kifejezetten jó hír. Ugyanakkor ha kicsit megkapargatjuk az adatok hátterét, kiderül: van némi üröm az örömben. A havi összehasonlításban júliusról augusztusra 0,3 százalékkal nőttek az árak, ami megtörte a május–júliusi trendet, amikor rendre csökkent az élelmiszer ár – egyik hónapról a másikra. Összességében pedig egész évben csökkenés mutatkozott, de sajnos nem 12 havi lebontásban, hanem csak decemberhez képest.
Ez azért probléma, mert decemberben volt a csúcson az élelmiszer-infláció, ekkorra csúcsosodott ki a boltok áremelési üteme, lekövetve az ipari termelői árak (beszállítói árak) növekedését.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsora szerint 2022 novemberében – ez tükröződött a decemberi kiskereskedelmi árakban is – az ipari termelői árak 54 százalékot ugrottak, és még decemberben is 52 százalékos volt az átadási ár növekedése. Ebben az időszakban, vagyis 2022 október és 2023 márciusa között az élelmiszer-kereskedők rendre 40 százalék feletti árnövekedési ütemet mutattak az előző év azonos időszakához képest. Itt valóban tetten érhető volt az ársimító hatásuk, de összességében végül az átadási árak beépültek a termékek kiskereskedelmi árába.

Ugyanennek a hatásnak visszafelé is igaznak kellene lennie, de egyelőre ennek nincs jele. Pedig az élelmiszer-eladások hatvan százalékában érdekelt multi kereskedők a minap PR-cikkben védték meg árharcos szerepüket. „Hogy az árharcos multik meddig tudnak elmenni az alacsony árak versenyében, az nagymértékben függ a piaci körülményektől és szabályozásoktól. A kereskedelemben a legnagyobb költségtételt a forgalmazott termékek beszerzési ára jelenti, amely a 2022 év végi – 2023 év eleji időszakban jelentősen megnövekedett. Egyes számítások szerint így akár 50 százalékot is meghaladó mértékben játszhatott szerepet az élelmiszerek és a mindennapi árucikkek drágulásában. Ezt tetézte az energia és az üzemanyag árának emelkedése is, amely a működési és szállítási költségeket, ezáltal pedig a fogyasztói árakat fokozta. A forint gyengülése és az árstop okozta hirtelen megnövekedett mesterséges kereslet szintén mind hozzájárultak a tartós áremelkedéshez” – áll a cikk egyik bekezdésében.