Augusztusban 16,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az elmúlt egy évben a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára jelentős mértékben emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, ezen belül a ruházkodási cikkek 1,6 százalékkal kevesebbe kerültek.
Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett 2022. augusztushoz viszonyítva, 2023 júliusához képest pedig az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak.
Júliusban 17,6 százalákos volt az infláció.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően már hét hónapja folyamatosan csökken az infláció – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tárca közleményében.
A kormány intézkedéseinek köszönhetően már hét hónapja tart az árak trendszerű csökkenése, amelyhez a kötelező akciózás bevezetése, majd mértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, valamint az online árfigyelő is jelentősen hozzájárult.
Jelentős mérföldkő, hogy az élelmiszer-infláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz a kormány intézkedései a szankciós élelmiszer-inflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb, mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.
Nagy Márton az adatok kapcsán kiemelte, hogy „a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.”
Az elmúlt időszakban jelentősen – a KSH adatai szerint júliushoz képest 8,2 százalékkal – emelkedett a járműüzemanyagok ára. Az üzemanyagárak alakulása mögött nemzetközi és országspecifikus okok egyaránt meghúzódnak. A nemzetközi folyamatok közül kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. Jelenleg a Mol a piaci átlag három és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt.
Nagy Márton hozzátette, hogy „mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy év végéig a kormány egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban arra az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben kerül sor”.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
