– Döntöttek az olajnagyhatalmak. Szaúd-Arábia és Oroszország továbbra is visszafogja kitermelését, hogy ezzel nyomást gyakoroljon Joe Biden amerikai elnökre – hívta fel a figyelmet a fejleményekre közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: idén először kilencven dollár fölé emelkedett a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára. Annak ellenére tehát, hogy Kína gazdasági növekedése elmarad a várttól, és több nyugati ország a recesszió szélén táncol – azaz a kereslet gyenge –, az olaj továbbra is drágul. Szaúd-Arábia és Oroszország bejelentették, hogy a korábban „ideiglenesként” kommunikált kitermeléscsökkentést legalább az év végéig fenntartják, sőt a szaúdiak további vágásokat is belengettek.
– Az olajnagyhatalmak magatartása egyre kevésbé magyarázható tisztán gazdasági megfontolásokkal. A magas árak rövid távon ugyan – még a kisebb értékesített mennyiség mellett is – növelik a két ország bevételeit, de középtávon visszafogják a globális gazdaság bővülését, ráadásul helyzetbe hozhatják az amerikai palaolaj-kitermelőket is. Úgy tűnik tehát, hogy a szaúdiak és az oroszok mozgását kőkemény politikai célok vezérlik – ismertette az üzletágvezető.
Hortay Olivér jelezte: a Biden-adminisztráció lassan másfél éve próbálja rávenni Szaúd-Arábiát, hogy növelje kitermelését, de az – elvileg szövetséges – szaúdi vezetés éppen az ellenkezőjét teszi.
A Fehér Ház korábbi energetikai tanácsadója, Bob McNelly szerint az új döntést nehéz másképp értelmezni, mint egy demonstratív kiállást a világ két legnagyobb olajexportőrének egysége mellett. Az amerikai energetikai vállalatok nem képesek kellő mértékben fokozni kitermelésüket, ezért McNelly – más elemzőkhöz hasonlóan – egyre mélyülő olajpiaci deficitre és további áremelkedésre számít.
