Ahogy azt sorozatunk első részében bemutattuk, az euróövezetet vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelkedések mögött a nyereségek súlya közel 50 százalékos mértékű volt. Az infláció számos országban, brutális mértékben jelent meg, és sok helyen sikerült kimutatni emögött a puszta nyerészkedési motivációkat is.
Egy sor nemzetközi példa is bizonyítja, hogy a céges nyerészkedés áll a magas infláció mögött
Amerikában és Európában is jócskán megnőtt a járvány óta a céges nyerészkedés – ezt bizonyítja lapunk számos nemzetközi kutatással és adattal. Az IMF-től egy francia beruházási bankig, a Deloitte-től a legkülönbözőbb kutatóintézetekig, számos szereplő bizonyította, hogy az inflációt a nagyvállalati kapzsiság is emelte. Van olyan pénzügyi szakember, aki egyenesen zavargásoktól és a kapitalizmus végétől tart, ha minden így folytatódik.
Így például az Economic Policy Institute tavalyi megállapításai szerint az amerikai nem pénzügyi vállalati szektorban 2007 és 2019 között összességében évi 1,8 százalékos ütemben nőttek az árak, de ez a mutató 2020 második negyedéve és 2021 vége között már 6,1 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az árak emelkedéséhez a vállalati profitok hozzájárulása 54 százalékos volt, ami az előző 40 év átlagának (11,4 százalék) közel az ötszöröse. A kutatóintézet szerint a pandémia utáni fellendülés történelmi összevetésben is magas haszonkulcsai ellentmondásban állnak azzal a felvetéssel, miszerint az inflációt egyszerűen a sokat emlegetett gazdasági túlfűtöttség okozta.
Szintén érdekes tény a tengerentúlról, hogy 2021-ben a Fortune 500 listáján található 28 élelmiszert, illetve egyéb fogyasztási cikket előállító nagyvállalat csaknem felénél emelkedett az átlagos haszonkulcs a pandémia előtti szinthez képest.
A 13 nagyvállalatból, amelyek a 2019-esnél nagyobb árréssel dolgoztak, 11 esetében az inflációnál is magasabb volt a változtatás. A legnagyobb amerikai tőzsdei cégek közül közel száznál legalább a 2019-es esztendőben tapasztalt szint másfélszerese volt a 2021-es haszonkulcs.
Ami Európát illeti, a balliberális Guardian című lap szerint az euróövezetet korábban sújtó sokkok alkalmával a cégek árrése elnyelte a költségnövekményt.
Ugyanis a lassú növekedés miatt a fogyasztók kevésbé voltak toleránsak a céges áremelésekkel szemben. Az elmúlt években tapasztalt hektikus helyzetben azonban a vásárlók nem tudták pontosan megítélni a növekvő árak okát, ami gyorsabb emeléseket és értelemszerűen nagyobb profitokat eredményezett.
A Deloitte 2022. májusi elemzése szerint a fogyasztói hangulatban is megmutatkozott, hogy a vásárlók azt kezdték érezni: a cégek kihasználják őket. A vásárlók a pandémia és háború hatására emelkedő árakkal kapcsolatban valamivel elfogadóbbak, azt viszont kevésbé tolerálják, ha a vállalatok kapzsisága áll a drágulások háttérben.
A kutatás idején globálisan – a felmérésre a világ 23 államában került sor – a megkérdezettek 75 százaléka aggódott a mindennapi vásárlások során tapasztalható áremelkedések miatt.
Emellett a fogyasztók több mint fele, 54 százaléka érezte úgy, hogy a vállalatok a saját működési költségeik emelkedésénél nagyobb mértékben növelték az áraikat.
A Roosevelt Institute jelentése megállapította: a pandémia alatt nagy valószínűséggel ugyanazok a cégek emelték az árrésüket (és ezzel a profitjukat), akik azt megelőzően.
Eszerint válság vagy veszélyhelyzet idején szintén azok a vállalatok emelik leginkább az árakat, akik normál körülmények között is képesek visszaélni piaci erejükkel, kihasználva a versenytársak gyengeségét vagy hiányát.
A Société Générale globális stratégája, Albert Edwards szintén részletesen foglalkozott a greedflation, azaz a mohó nyerészkedés jelenségével. Edwards híresen pesszimista előrejelzőnek számít a nemzetközi pénzügyi világban, 2016-ban például a világgazdaság Titanic-szerű elsüllyedéséről írt, és az infláció visszatérését jósolta, amiben igaza is lett.
Ilyen fénytörésben is érdekes, hogy Edwards mostanság a nagyvállalati nyerészkedés kapcsán egyenesen „a kapitalizmus végét” érzi, mivel nem talált még példát hasonló folyamatra a világtörténelemben.
A közgazdász szerint
a mohó nyerészkedés vitatott téma. Ezzel együtt számomra egyértelmű, ugyanis nem találni precedenst a történelemben – beleértve az inflációs ’70-es éveket – olyan időszakra, amikor az egységre jutó költségek ilyen meredeken emelkedtek, de mindeközben az egységre jutó profit is nőtt. A mostani időszak egyedülálló. A dolgok ezúttal tényleg máshogy alakulnak.
Edwards viszont még ennél is tovább ment, a Financial Times beszámolója szerint ugyanis arról beszélt: ha folytatódik a mohó nyerészkedés jelensége, akkor az zavargásokhoz is vezethet.
Ez egy olyan meghatározó kérdés, amit a döntéshozók nem söpörhetnek tovább a szőnyeg alá
– jegyezte meg végül a tekintélyes francia pénzintézet globális stratégája.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kirill Kudryavtsev)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezJavulhat a kistelepülések ingatlanállománya
Most átfogó rekonstrució lehetséges, ami nagyban javítja a lakhatási körülményeket.
Van fedezete a 13. havi nyugdíjnak
Hiába próbálkozik Brüsszel, a jövő évi költségvetésben is szerepel a teljes havi juttatás összege.
Elindul a Demján Sándor-program
A program célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása és a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-szektor további megerősítése.
Ezért az órabérért keres a budapesti Primark dolgozókat a karácsonyi időszakra
Számok a cikkben.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A héten temetik el Till Tamást
Joe Biden bevallotta, hogy hazudott
A 6 legjobb mézes krémes recept karácsonyra – a kevert tésztástól a bejglivel töltöttig
Januártól összeomlik Románia – ezt jósolja a vezető közgazdász
Erre senki sem számított: szerelem szövődött a Megasztárban
Magyarország egyik leghangulatosabb karácsonyi vására várja a látogatókat Egerben + videó
Szoboszlai Dominikék kisorsolt ellenfelénél őrjöngve fogadták a hírt + videó
Itt van a magyar női kézilabda-válogatott középdöntős menetrendje
Putyinnak üzent a német kancellár, küszöbön a harmadik világháború
Szájer váratlan lépése hatalmas vihart kavart a baloldalon
A hibázó Gulácsi Péter kispadra kerül Lipcsében, edzője a riválisának hízeleg
Szoboszlai segítségre szorul Szalah ellen a Liverpool szavazásán + videó
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezJavulhat a kistelepülések ingatlanállománya
Most átfogó rekonstrució lehetséges, ami nagyban javítja a lakhatási körülményeket.
Van fedezete a 13. havi nyugdíjnak
Hiába próbálkozik Brüsszel, a jövő évi költségvetésben is szerepel a teljes havi juttatás összege.
Elindul a Demján Sándor-program
A program célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása és a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-szektor további megerősítése.
Ezért az órabérért keres a budapesti Primark dolgozókat a karácsonyi időszakra
Számok a cikkben.