A szabadság sosem adottság, hanem naponta megvédendő feladat

A nemzet csak akkor maradhat szabad, ha saját döntéseit külső befolyás nélkül hozhatja meg, jelentette ki a közigazgatási államtitkár a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékezve.

Fotó: Purger Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Latorcai Csaba szerint

a gulág éppúgy a gonoszság szimbóluma, mint Auschwitz-Birkenau vagy Mauthausen megsemmisítő táborai, mert a 20. század két legpusztítóbb diktatúrája egyformán ember- és Isten-ellenes volt.

„Ma mégis azt látjuk, hogy egyes nyugati és hazai, magukat felelősnek és haladónak nevező politikusok kettős mércét alkalmazva, szemérmetlen módon tesznek különbséget diktatúra és diktatúra között. Azt látjuk, hogy a szabadságára oly büszke, szuverenitásáért súlyos véráldozatokkal megküzdött hazánkat ma azok akarják demokráciára, jogállamiságra tanítani, akik előbb Moszkvától, most pedig Brüsszeltől várják az erre vonatkozó direktívákat” – mondta.

A jelenlegi európai helyzetben, amikor a közösségi intézmények egyre inkább politikai fegyverként használják azokat az eszközöket, amelyeknek az együttműködést kellene szolgálniuk, különösen hangsúlyos, hogy 

a magyar nemzet csak akkor maradhat szabad, ha döntéseit saját maga hozhatja meg.

Ezért szabadságunkra és szuverenitásunkra a következő hónapokban különösen gondosan kell ügyelnünk, mert a tét óriási. Józanságunkon múlik, hogy az elhurcoltak áldozatvállalása valóban „megtartja-e gyümölcsét” – mondta.

Hangsúlyozta, a kormány gondoskodik arról, hogy a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléke ne halványuljon el és anyagi megbecsülést is kapjanak. Ezért a kabinet a kitelepítettek, az internáltak, az ’56-os elítéltek, a közbiztonsági őrizetben tartottak, a szovjet kényszermunkára elhurcoltak, a katonai munkaszolgálatot teljesítők, valamint a helytállási pótlékban részesülők nyugdíjpótlékát két ütemben megemelte, összességében megduplázva azt. Idén további 10 százalékos emelést kaptak a 20. századi politikai üldözöttek – sorolta.

Amikor a Szovjetunióba hurcolt magyar testvéreink sorsát idézzük fel, akkor nem csupán a múltról beszélünk, hanem a nemzet lelkiismeretéről és a nemzet jövőjéről is.

„Mohács, Trianon, a holokauszt és a Don-kanyar mellett a legnagyobb nemzeti katasztrófák közé tartozik az, ami a második világháború végóráiban és utána történt velünk, magyarokkal” 

– mondta Latorcai Csaba.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke arról szólt: amire visszaemlékeznek, nem a frontokon és a lövészárkokban, nem a katonák között zajlott, hanem a közigazgatásban, immár háború nélküli, tehát békének kikiáltott közállapotok között.

Az elhurcoltak között volt a többi között Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára, aki tíz évig raboskodott a gulágon. Gróf Bethlen István volt miniszterelnök, aki szovjet börtönben halt meg és a szónok édesapja, Menczer Gusztáv, a Szorakész alapító elnöke is, aki munkásságával elősegítette az igazságtalanul meghurcolt sorstársai rehabilitációját és kárpótlását – közölte.

„Hajtsunk hát fejet mindazok előtt, akiknek emberi jogait a történelem során a megszállók, a kommunisták, a 20. század tömeggyilkos hatalomépítői semmibe vették"

 – zárta beszédét Menczer Erzsébet.

A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői, a köztársasági elnök, a kormány és az Országgyűlés képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

Borítókép: Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából rendezett ünnepségen a szovjet megszállás áldozatainak Árpád fejedelem úti emlékművénél 2025. november 25-én (Forrás: MTI/Purger Tamás)

További játékainkhoz kattintson ide!

zoe.mediaworks.hu