Ha valaki egy igazán megrendítő kiállításra érkezik, szembesülhet azzal, hogy az alkotás megmentheti egy ember életét.

Most először láthatja a közönség Jakuba János Munkácsy-díjas festőművész szovjet hadifogságban készült alkotásait.

Arra emlékezünk, hogy 1953. november 25-én léphetett ismét magyar földre a gulág iszonyatából hazaengedettek első csoportja.

Varga Judit szerint a megemlékezés akkor lehet teljes, ha az elkövetők is szembesülnek a tetteikkel.

A Gulag Alapítvány elnöke szerint szinte semmit nem tudnak a fiatalok a szovjet lágerek világáról, ugyanakkor sokan érdeklődnek felmenőik sorsa iránt.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió XX. századi tömeges bebörtönzési tapasztalatait és céljait vethetik össze a hallgatók.

Az áldozatok között szerepelnek Erdélyből, a Felvidékről és Kárpátaljáról a magyarságuk miatt ártatlanul elhurcolt emberek is. Szabadtéri kiállítás nyílt a málenkij robot emlékhelynél.

A járványhelyzet miatt megcsappant a vendégmunkások száma, „munkatáborokban” vetnék be a foglyokat.

Kettétört sorsok. A szovjet munkatáborokat megjárt sok százezer magyar emléke érdemes a tudományos feldolgozásra és a történelmi emlékezetünkben való megörökítésre.