A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány konferenciát rendez a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én, pénteken 9 órától a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Az Árvák, özvegyek, veszteségek, traumák – Családtörténetek a GULAG és a Vörös Csillag árnyékában című tanácskozáson előadást tart többek között Horváth Attila alkotmánybíró, aki ismerteti a kollektív felelősség elvét a szovjet típusú diktatúrában, és bemutatja az elítéltek, deportáltak családtagjaival szembeni diszkriminatív intézkedéseket. Kiss Dávid tudományos munkatárs (Veritas) „S csak terólad álmodom az álmom” – A magyar foglyok hozzátartozóinak sorsa a második világháború után című felszólalását követően Máthé Áron elnökhelyettes (NEB) az ALZSIR lágerekről, az „árulók” családtagjainak munkatáboráról tart előadást Az egész család bűnös címmel. Az elhurcoltak, kitelepítettek, megbélyegzettek közül a Regős család XX. századi szenvedéstörténetét mutatja be Kovács Emőke, a Gulag Alapítvány történész tanácsadója.
Szolzsenyicin belülről is látta, és a saját gulágbeli élményei alapján így értékelte a kommunizmus belső összefüggéseit: „Az erőszak nem képes önmagában fennmaradni, mindig is összefonódik a hazugsággal. Mélységes belső, természetes vérrokonság van köztük: nincs más, ami az erőszakot leplezhetné, csak a hazugság, és nincs más, ami a hazugságot fenntarthatná, csak az erőszak. […] S amint szétporlad a hazugság, az erőszak a maga visszataszító pucérságában mutatkozik majd meg, s ettől megrokkanva hamarosan elbukik.” A múlt feltárása, a valóság felmutatása és a szenvedők sorsának elismerése járulhat hozzá leginkább a hazugság szétporladásához, ezért az egész napos konferencia családtörténeteken keresztül hitelesíti az áldozatok tapasztalatait. Jászberényi József irodalomtörténész az abszurditást mint létformát hozza közel egy újpesti család kálváriáján keresztül, Csarnai Márk történész egy kárpátaljai református család sorsát mutatja be. Rácz János előadásából az is kiderül: 1945 szovjet szelleme hogyan él tovább az 1956 utáni megtorlásokban.
Mivé lett az árvák és özvegyek fájdalma, hogyan hordozták vagy adták tovább öntudatlanul is a traumákat nemzedékről nemzedékre? Az egyéni sorsokra fókuszáló tanácskozás az elhallgatás csapdáira is ráirányítja a figyelmet. A családtörténet feldolgozásának lehetőségeit tárgyalja Tapolyai Emőke klinikai és pasztorál pszichológus, szexológus a Transzgenerációs trauma és megküzdés lenyomatai identitásunkban című előadásában. Bern Andrea családtörténet-kutató az elhurcoltak, kitelepítettek, hadifoglyok, erőszakot elszenvedők történeteinek családon belüli emlékezetéről beszél Magyarország szovjet megszállásának transzgenerációs hatásai (1945–1951) címmel. Schell Gergely családterapeuta a feldolgozásról, Orsolics Zoltán Zénó szociális munkás pedig annak hiányáról: a történelmi trauma és alkoholizmus kapcsolatáról tart előadást. Léder László pszichológus az apátlan társadalom pszichológiáját mutatja be „Apámnak zöld szeme volt” címmel.
A kommunista – ahogy korábban a nemzetiszocialista – diktatúra az európai jogfejlődés, a keresztény gyökerű erkölcsiség, valamint a nemzeti kultúrák tagadására épült. A tagadás gyakorlati kivitelezésének, vagyis a múlt eltörlésének csak kényszerítő erővel lehetett nekifogni. Éppen ezért a totális rendszerek felépítményének a terror és az erőszak volt az alapja. Az ezredfordulóra a történelemtudomány mértékadó fórumain is kimondták, hogy a modern kommunista rendszer egyik leglényegesebb vonása a rémuralom volt. Hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, az átélhető a konferencia záróprogramján: 16 órától Török Tamás író, dramaturg rendezésében, Sztankay Orsolya színművész előadásában lesz látható A nép ellensége – Monodráma Rohr Magdolna életéről című darab.
Borítókép: Pintér Károlyné Rohr Magdolna (1928–2007), a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány alapítója (Fotó: MTI/Kovács Attila)
