Mivé lett az árvák és özvegyek fájdalma, hogyan hordozták vagy adták tovább öntudatlanul is a traumákat nemzedékről nemzedékre? Az egyéni sorsokra fókuszáló tanácskozás az elhallgatás csapdáira is ráirányítja a figyelmet. A családtörténet feldolgozásának lehetőségeit tárgyalja Tapolyai Emőke klinikai és pasztorál pszichológus, szexológus a Transzgenerációs trauma és megküzdés lenyomatai identitásunkban című előadásában. Bern Andrea családtörténet-kutató az elhurcoltak, kitelepítettek, hadifoglyok, erőszakot elszenvedők történeteinek családon belüli emlékezetéről beszél Magyarország szovjet megszállásának transzgenerációs hatásai (1945–1951) címmel. Schell Gergely családterapeuta a feldolgozásról, Orsolics Zoltán Zénó szociális munkás pedig annak hiányáról: a történelmi trauma és alkoholizmus kapcsolatáról tart előadást. Léder László pszichológus az apátlan társadalom pszichológiáját mutatja be „Apámnak zöld szeme volt” címmel.
A kommunista – ahogy korábban a nemzetiszocialista – diktatúra az európai jogfejlődés, a keresztény gyökerű erkölcsiség, valamint a nemzeti kultúrák tagadására épült. A tagadás gyakorlati kivitelezésének, vagyis a múlt eltörlésének csak kényszerítő erővel lehetett nekifogni. Éppen ezért a totális rendszerek felépítményének a terror és az erőszak volt az alapja. Az ezredfordulóra a történelemtudomány mértékadó fórumain is kimondták, hogy a modern kommunista rendszer egyik leglényegesebb vonása a rémuralom volt. Hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, az átélhető a konferencia záróprogramján: 16 órától Török Tamás író, dramaturg rendezésében, Sztankay Orsolya színművész előadásában lesz látható A nép ellensége – Monodráma Rohr Magdolna életéről című darab.
Borítókép: Pintér Károlyné Rohr Magdolna (1928–2007), a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány alapítója (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!