A női kézilabda-vb vasárnap Norvégia tornagyőzelmével ért véget, miután a skandináv válogatott a döntőben 23-20-ra legyőzte a németeket. Ole Gustav Gjekstad válogatottja donimálta az egész vb-t, a norvégok a fináléban játszották a legizgalmasabb mérkőzésüket, amiért jár a dicséret természetesen az ezüstérmes németeknek is. A torna álomcsapatába a 45 éves kapus Katrine Lunde – akiről továbbra sem tudjuk biztosan állítani, hogy ez volt az utolsó tétmérkőzése a válogatottban – és a jobbszélső Emily Hovden került be, míg a torna gólkirálya és a legértékesebb játékosa Henny Reistad lett. Az Esbjerg irányítóját nem túlzás a női kézilabda korszakos zsenijének is nevezni. A norvégok győzelmében idén különleges szerepet töltött be a korábban három idényt Győrben is játszó jobbátlövő, Nora Mörk, aki ennek némiképp hangot is adott a vb-döntő után.

Női kézilabda-vb: Nora Mörk érzelmes búcsúja Katrine Lundétől
A torna előtt még arról írta a sajtó, hogy Mörk a májusban megszülető kislánya miatt akár a tornáról is lemaradhat. A 34 éves játékos ugyanis csak úgy vett volna részt a tornán, ha kislánya is vele tarthat, csakhogy a csecsemőnek nem volt útlevele. A problémát végül a Norvég Kézilabda-szövetség közbenjárásával megoldották, így Mörk ott volt a német–holland rendezésű világbajnokságon – majd a középdöntőtől kezdve kislánya visszatért dániai otthonukba, hogy Mörk teljes erőbedobással a vb-re koncentráljon. Egyébként a szövetség rendkívül családcentrikus gondolkodásának is köszönhető, hogy Lunde még 45 évesen is játszik, ugyanis a norvégok nem tiltják meg, hogy a családtagok, gyerekek is a játékosokkal legyenek a torna ideje alatt. S mint látszik, ez a teljesítmény rovására sem megy.
Fáradt vagyok, de közben nagyon boldog is. Viszont van bennem egy kis üresség valójában. Kicsit furcsa nap volt a mai
– kezdte Mörk a vb-döntőt követően az újságíróknak, majd elmagyarázta, hogy miről is van szó.
Próbáltam nem gondolni arra, hogy ez az utolsó alkalom, hogy együtt csinálunk valamit. Utolsó bemelegítés… Sok dolgon mentünk együtt keresztül, és sok mindent kellett magunknak tartani. Most igyekeztem nem arra gondolni, hogy ez az utolsó közös mérkőzésünk Katrine Lundéval. S ez így volt helyes, mert a németek ellen az utolsó percig küzdenünk kellett





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!