Ostobaság visszalépésnek hinni Varga Barnabás döntését, rögtön a Fradit segítheti a pályán

Európa-liga-csapatból Konferencialiga-együttesbe. A legutóbbi három Európa-bajnokságon szerepelt országból az előző három Eb-t kihagyó államba. Ezzel a két, egyébként igaz mondattal úgy tűnhet, hogy Varga Barnabás nem felfelé lép azzal, hogy az FTC helyett az AEK Athén együttesében folytatja a pályafutását. A magyar válogatott 31 éves támadója azonban gyakorlatilag minden más szempontból előrelép az igazolással. A görög futball ugyanis a magyar labdarúgáson felül állt az elmúlt évtizedekben, és klubszinten magasan felette áll ma is. Cikkünkben ezt az állítást indokoljuk meg.

Varga Barnabás a magyar válogatott és az FTC után az AEK Athén alapemberévé is válhat (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Három és fél évvel ezelőtt még azt is kevesen gondolták, hogy az akkor 27 éves Varga Barnabás egyáltalán valaha meghívót kap a magyar válogatottba. A szombathelyi születésű támadó abban az idényben az NB I-ből kiesett Gyirmót csatára volt, 2022 nyarán igazolt Paksra. A tolnaiaknál mindössze egy idényt töltött, de abban 34 tétmérkőzésen 29-szer talált be, így gólkirály lett, a bajnok FTC lecsapott rá, és 2023 tavaszán Marco Rossi szövetségi kapitány is lehetőséget adott neki. Varga az elmúlt két és fél évet a Ferencvárosnál töltötte, amellyel 113 találkozón 70 gól és 22 gólpassz a mérlege, miközben a magyar válogatottal 28 mérkőzésen már 13-szor volt eredményes. A támadó 31 évesen döntött ismét a klubváltás mellett: az AEK Athén csapatában folytatja a pályafutását. A görög futballvilágba történő igazolása pedig újabb előrelépést jelent a karrierjében, és a magyar labdarúgás válogatottszinten is előnyt kovácsolhat belőle az őszi Nemzetek Ligája-sorozatban és a 2027-es Európa-bajnoki selejtezőkön.

Varga Barnabás a magyar után a görög futballban és akár a BL-főtáblán is kipróbálhatja magát azzal, hogy az FTC-től az AEK Athén csapatához igazol (Fotó: Csudai Sándor)

A magyar és a görög futball válogatottszinten

Bár az 1990-es években 23. is volt a világranglistán, Görögország nemzeti csapata a 2004-es Európa-bajnokságig még az élmezőnybe sem tartozott. Sem a kontinensen, sem a világon. Az Otto Rehhagel-féle csapat huszonkét évvel ezelőtti Eb-címe a válogatottfutball történetének egyik legnagyobb meglepetése volt, a következő évtized viszont bizonyította, hogy bár kimagasló, de nem megközelíthetetlen csoda volt az a siker: a görögök a következő két kontinenstornán, valamint két világbajnokságon is ott voltak. 

Bár 2014 óta hiányoznak a nagy tornákról, az elmúlt években is értek el komolyabb eredményeket, méghozzá a Nemzetek Ligájában: 2022 őszén még a C divízióban szerepeltek, idén viszont már az A ligában játszhatnak.

Noha a magyar nemzeti csapat a legutóbbi három Európa-bajnokságon szerepelt, a vb-ről 1986 óta hiányzik, és ősszel az NL-ben is alacsonyabb osztályban játszhat, mint a görög válogatott. Ha megnézzük a játékoskeretet, akkor a futballisták piaci értékei alapján ezen nem is lepődünk meg. Bár Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is értékesebb, mint a legmagasabb piaci értékű görög játékos (Vangelisz Pavlidisz), de a Liverpool két játékosán kívül mindössze Sallai Roland az a Rossi-csapatból, akit legalább 10 millió euróra taksálnak. A helléneknél ellenben a 35 millió euróra becsült Pavlidisz mögött nincs nagy ugrás, és kilenc játékosnak (akik közül Pavlidisz az egyetlen, aki huszonöt évnél idősebb) minimum 20, tizenötnek pedig legalább 10 millió euró áll a neve mellett a becsült értéknél. Itt három, ott tizenöt. És ez csak egy bizonyíték arra, hogy a görög futball a magyar felett áll.

Bár a görög válogatott sem jutott ki a 2026-os vb-re, az elmúlt évtized egyik legjobb formájában van (Fotó: Lehtikuva via AFP/Vesa Moilanen)

FTC vagy AEK Athén? – magyar és görög klubok

Térjünk át a két ország klubcsapatainak összehasonlítására. A jelenleg is futó idényben a görög bajnokság történetének 90. kiírását rendezik, és az eddigi 89 során mindössze hat együttes tudott bajnoki címet szerezni. Közülük is kiemelkedik a rekordgyőztes Olimpiakosz (48), valamint a két athéni együttes, a Panathinaikosz (20) és az AEK (13), nem véletlenül ők hárman érték el a legnagyobb sikereket európai szinten is. Az 1999-ben BL-negyeddöntős pireusziak két éve a görög klubfutball első nemzetközi trófeáját szerezték a Konferencialiga-győzelemmel, a Panathinaikosz 1996-ban és 2002-ben is eljutott a Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata közé, míg az egykor Puskás Ferenc által szintén irányított AEK KEK-negyeddöntős szerepléseket tud felmutatni az elmúlt harminc évből. Ami a még közelebbi múltat illeti, a PAOK Szaloniki két Kl-negyeddöntővel csatlakozott a trióhoz, és 

a mostani idényben is ez a négy, koefficiens alapján egyaránt Európa legjobb száz közé tartozó gárdája az, amely feljutott nemzetközi kupasorozat főtáblájára.

Összehasonlításképpen: Magyarországról a Fradi az egyetlen, amely az UEFA listáján a legjobb 180 helyezett közé tartozik, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a zöld-fehéreken kívül utoljára 2018-ban volt magyar klub valamelyik főtáblán.

Az Olimpiakosz a BL-ben, a Panathinaikosz (január 22-én az FTC otthonában) és a PAOK az Európa-ligában küzd a továbbjutásért, míg az AEK Athén harmadikként zárt a Konferencialiga alapszakaszában. A fővárosiak nyugodtan várhatják a márciusi Kl-nyolcaddöntőt, ahol a lehetséges ellenfelek közül az örmény Noah, a koszovói Drita, a szlovén Celje és a holland AZ ellen is jó eséllyel léphetnének pályára – akkor már alighanem Varga Barnabással a keretben. Még úgy is, hogy magyar támadó az AEK-nál a tizenharmadik olyan játékos, akinek a piaci értéke eléri a 3 millió eurót, miközben a Ferencvárosnál vele együtt öt ilyen futballista volt.

Az AEK Athén játékosaihoz Varga Barnabás is csatlakozhat (Fotó: NurPhoto via AFP/Stefanos Kyriazis)

Varga Barnabás hamar közönségkedvenc lehet

Varga tehát tavasszal magasabb fizetést kapva a második helyett a harmadik számú európai kupasorozatban vitézkedhet, de a rangsorban 12. görög futball amiatt is a 23. helyen álló magyar előtt jár, mert ott a bajnokság első két helyezettje indulhat a Bajnokok Ligájában. Alapesetben a bajnok a playoffkörben, míg az ezüstérmes a második selejtezőkörben, miközben az NB I aranyérmese már a nyitófordulóban becsatlakozik – bár ez változhat, ha például a májusi budapesti döntő nyertese vagy az Európa-liga győztese a saját hazája ligájában is kiharcolja a BL-főtáblás szereplést.

A Varga Barnabás által még sosem elért Bajnokok Ligája-alapszakasz kiharcolása azonban mindenképpen könnyebb Görögországban, mint Magyarországon.

Jelen állás szerint a Fradi nem is lenne ott a BL-selejtezőben, miközben az AEK vezeti a görög bajnokságot, azaz az athéni klub közel jár ahhoz, hogy 2018 után ismét ott legyen a legrangosabb kupasorozat főtábláján.

Az exfehérvári vezetőedző, Marko Nikolics által irányított fővárosi együttes január 11-én az Arisz Szaloniki otthonában folytatja a bajnokságot, majd hazai pályán a Görög Kupa negyeddöntőjében lép pályára, hogy aztán január 18-án városi rangadón fogadja a Panathinaikosz együttesét. Magyar játékosként már Esterházy Márton, Tőzsér Dániel és Németh Krisztián is megtapasztalhatta, hogy az AEK Athén szurkolótábora – a többi görög élklubéhoz hasonlóan – milyen fanatikus és mennyire imádja a légiósokat is. Úgyhogy el lehet képzelni, hogy a már az elmúlt napokban is hatalmas hírnevet kapott Varga Barnabás egy városi derbin szerzett góllal máris még nagyobb kedvenccé válna. Nem mellesleg pedig a Fradit is segítve nagyban tehetne arról, hogy a Panathinaikosz vereséggel a háta mögött utazzon a Groupama Arénába...