A görög válogatott egyszer már sokkolta Európát – megint ez lesz?

Miután évekig sodródott szakmai jövőkép és utánpótlás nélkül, a hellén labdarúgás radikális irányváltással kezdte újraépíteni önmagát. A szövetségi reformok, a modern képzési modell, a kötelező fiatal kvóták és a nemzeti edzőközpont mind egy tudatos vízió részei. Az eredmények pedig máris látszanak a görög futballban: fiatal tehetségek tűnnek fel, a válogatott pedig újra versenyképes.

Kosztantínosz Karetszasz a görög futball egyik legnagyobb tehetsége Fotó: SOOC/Menelaosz Mirillasz

A szövetség célja világos: újraértelmezni a görög futball identitását – nem másolva, hanem saját hagyományaira építve. A program nem pusztán hangzatos dokumentum, hanem konkrét intézkedések sorozata. Ezek közül a legfontosabbak: 

• a Görög Kupában kötelező legalább egy 21 éven aluli játékos kezdőként való szerepeltetése, 
• a harmadosztályban (Gamma Ethniki) legalább két görög származású játékosnak a kezdőben kell lennie, 
• a másodosztályban (Super League 2) bővített kvótát vezettek be a hazai fiatalok számára, 
• valamint országos edzőközpont is épül a válogatottak és az edzőképzés igényeire szabva. 

A görög utánpótlás-fejlesztés nemcsak elméleti reformokra épül: az elmúlt években olyan infrastrukturális és oktatási bázis jött létre, amely hosszú távon biztosíthatja a fejlődés fenntarthatóságát: 

• segíti a szakmai továbbképzést és a képzési standardok egységesítését, 
• támogatja az innovatív edzésmódszerek bevezetését, 
• előmozdítja a tudásmegosztást és a szakmai hálózatépítést a klubok és régiós központok között, 
• valamint biztosítja a modern technológiák – például videóanalitika, teljesítménymonitorozás és adatalapú döntéshozatal – integrálását a képzési folyamatokba. 

A legfontosabb mérföldkő a 2025-ben megnyílt, Paianiában található nemzeti edzőközpont, amelyet FIFA- és UEFA-támogatással hoztak létre. Ez lett az összes korosztályos és felnőttválogatott bázisa, és az elitképzés, az edzőtovábbképzés és a módszertani fejlesztések központja is. 

Első jelek: már jönnek az eredmények 

A görög futball tehát új irányba indult el – és már látszanak is az első eredmények. Az Olimpiakosz U19-es csapata történelmet írt az UEFA Youth League megnyerésével – a döntőben 3-0-ra győzte le az AC Milant, az egyenes kieséses szakaszban pedig a Bayern Münchent és az Intert is búcsúztatta. 

Szintén az új modell sikerét jelzi, hogy a PAOK akadémiája az egyik legfőbb nevelőműhellyé vált: az elmúlt néhány évben folyamatosan épít be 18-20 éves játékosokat a felnőtt keretbe. Mellettük pedig a ligában elszórtan is akadnak tehetségek, akiknek köszönhetően egy igen kiemelkedő generáció kezdi megvetni a lábát a felnőtt válogatottban. 

Kapusposzton az Olimpiakosz saját nevelésű játékosa, Kosztantínosz Tzolakisz (2002) egyre stabilabban őrzi a pireusziak kapuját, és már bemutatkozott a görög A-válogatottban is. Mellette a Lazióban szereplő Hrisztosz Mandasz (2003) szintén az új generáció egyik fontos alakja, az előző idény végén megszerezte a kezdőhelyet a római együttesben. 

Ivan Jovanovics szövetségi kapitány bizalmat szavaz a fiataloknak Fotó: Nurphoto/ACTION FOTO SPORT

A védelemben különösen figyelemre méltó Kosztantínosz Kulirakisz (2003), aki a PAOK akadémiájáról került a felnőttek közé, alapember lett Szalonikiben, majd a Wolfsburghoz igazolt, ahol már a Bundesligában is rendszeresen kezd. A 2004-es születésű Alexiosz Kalojeropulosz szintén az Olimpiakosz utánpótlásából került ki, és jelenleg az U21-es válogatott egyik stabil pontja. 

Középpályán az új éra egyik legnagyobb tehetsége a Genkben pallérozódó, 2007-es születésű Kosztantínosz Karetszasz, aki belga–görög kettős állampolgárként a hellén válogatást választotta, és már 17 évesen bemutatkozott a belga élvonalban. Mellette a PAOK irányítója, Jánnisz Konsztantéliasz (2003), valamint az Olimpiakosz 18 éves karmestere, Hrisztosz Mouzakitisz is komoly jövő előtt áll. 

A támadósorban nemzetközi rutinnal rendelkezik Hrisztosz Tzolisz (2002), aki a Norwich–Düsseldorf–Brugge útvonalon építette karrierjét. Mellette a Brightonnál edződő fiatal páros, a 2006-os születésű Sztefanosz Tzimasz és a 2007-es Harálambosz Kosztulasz akár egy jövőbeli válogatott támadókettőst is alkothatnak. 

Jovanovics és a jövőkép

A görög válogatott irányítását 2024 óta Ivan Jovanovics látja el. A szerb származású szakember hatalmas rutinnal rendelkezik, és jól ismeri a görög klubrendszert, a helyi futballkultúrát és a játékosállományt. A koronavírus-járvány idején költözött vissza Görögországba, ahol kupagyőzelemig vezette a Panathinaikoszt. Kinevezése Marco Rossi magyarországi pályájára emlékeztet: egy külföldi edző, aki hiteles belső ismeretekkel rendelkezik, és képes tartós szemléletváltást elérni. 

Jovanovics vezetésével a görög válogatott szervezettebbé vált, és játékstílusa jobban illeszkedik az utánpótlásból érkező fiatalok profiljához. A Nemzetek Ligája B divíziójában még az angolokat is legyőzte, majd a Skócia elleni rájátszásban kivívta a feljutást az A-divízióba. A visszavágón aratott győzelemkor a kezdőcsapat átlagéletkora 23 év alatt volt – ilyen fiatal görög válogatottra évtizedek óta nem volt példa. 

A 62 éves szövetségi kapitány irányításával a görög futball valóban új pályára állhat – nemcsak a rendszer, a képzés és a filozófia, hanem a válogatott szintjén is. Az edzőképzéstől az infrastruktúrán át a klubok szintjén zajló tehetséggondozásig minden eddiginél tudatosabb építkezés zajlik. Ennek köszönhetően a fiatalok egyre magasabb szintre jutnak el – és a nemzeti csapat is profitál belőlük. 

A kérdés most már csak az: tartós marad-e a lendület, és sikerül-e hosszú távon is versenyképes, saját nevelésű játékosokra épülő válogatottat működtetni? Ha igen, akkor az ezredforduló utáni Eb-csoda után ismét korszakos áttörésről beszélhetünk – ezúttal azonban már nem véletlenül, hanem rendszerszinten. 

A görög–skót Nemzetek Ligája-párharc visszavágója: