GVH-elnök: Árspekuláció is hajtotta a magyar inflációt

Magasabb átvételi árakkal, tartósan drága energiával és a forint további gyengülésével számolhattak egyes nagy magyarországi áruházláncok 2022 őszén, profitjukat pedig ilyen gazdasági viszonyok között is garantálni akarták. Részben ezért is szökött az egekbe itthon az élelmiszerek ára – a hatósági vizsgálatok eredménye alapján így véli a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, aki megjegyezte, hogy egyes láncok árspekulációja is hajtotta az élelmiszer-inflációt. Rigó Csaba Balázs a Magyar Nemzetnek beszélt emellett arról, hogy hamarosan bővülhet az online árfigyelő rendszer: újabb láncok csatlakozhatnak, népszerű árucikkekkel bővülhet a termékek köre és további fejlesztések jönnek. Utóbbiak újabb, immár egy-egy városrészre, akár néhány utcára érvényes árversenyt idézhetnek elő.

20230906 Budapest Rigó Csaba Balázs a Gazdasági Versenyhivatal GVH elnöke Fotó: Vémi Zoltán VZ Világgazdaság VG Fotó: Vémi Zoltán

– Az ember könnyen azt gondolhatná, hogy az inflációval nem sok dolga akad a Gazdasági Versenyhivatalnak, ön azonban a piaci verseny tisztaságáért felelős hatóság elnökeként az utóbbi időben mégis sokat foglalkozott az árszínvonal kérdésével. Mi ennek az oka? Csak nem gyanús összejátszás emelte idehaza egekbe például az élelmiszerek árát?

–  Gyanús összejátszás jeleit is észleltük a kiskereskedelemben: országosan rögzíthették egyes üdítőitalok árait, ezért versenyfelügyeleti eljárást indítottunk. Amit még észleltünk, azt leginkább úgy nevezhetjük: árspekuláció.

Rigó Csaba Balázs: Amit észleltünk, azt leginkább úgy nevezhetnénk: árspekuláció. Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

– Kik spekuláltak? Feltételezem, nem a vásárlók.

– Valóban nem, ők csak elszenvedték. Árspekulációt a legnagyobbak közé tartozó kiskereskedelmi bolthálózatoknál mutattunk ki. Mivel a GVH nem árhatóság, így e jelenséget is a verseny tisztasága, a piac működése szempontjából vizsgáltuk. Mindez azonban csak egyetlen mozzanata egy szerteágazó folyamatnak, ahhoz pedig, hogy jobban megérthessük a miérteket, kicsit vissza kell mennünk az időben.

– Meddig menjünk vissza? Az ukrajnai háború kitöréséig?

– Még messzebb, egészen 2020-ig, a pandémia kirobbanásáig. Mintha ma már homályosodna kollektív emlékezetünk, ezért hasznos lehet felidézni, hogy a világjárvány világméretű lezárásokat hozott, megszakadtak az ellátási láncok, teljes szektorok álltak le. A korlátozások feloldása után a magához térő keresletet sokszor csak döcögve követte a gazdaság. A negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt, s amikor már azt hittük, hogy ez a gazdasági nyomás enyhül, kitört a háború, az energiaárak pedig szinte a csillagos égig repültek. A GVH szakemberei már 2022 őszén jelezték, hogy az élelmiszereknél hatalmas áremelkedés lesz, az azonban meglepő volt, hogy az élelmiszer-drágulás idehaza duplája lett a más országokban rögzítettnek.

– Ha a GVH-ban előre látták az árak emelkedését, ismerték annak okait is. Vagy nem?

– Nem teljeskörűen. Háború, aszály, gyenge forint, de az uniós pénzek visszatartása is közrejátszott kisebb-nagyobb mértékben a helyzet alakulásában. Ezeket figyelemmel követtük, számolhattunk velük. Egy tényezőt, a kiskereskedelmi bolthálózatok szempontjait, üzletpolitikáját viszont nem ismertük. S – immár kijelenthetjük – ez volt a legmeglepőbb.

– Az árak tavaly, az év második felében folyamatosan emelkedtek. Mára a négyezer forintos trappista sajt lett ennek az időszaknak a szimbóluma.

– Hát éppen ez az! A hazai boltok legnagyobb része egyre csak emelt az árain. Egy darabig a vásárlók ezt eltűrték, kifizették. Idővel azonban olcsóbb, kevésbé jó minőségű termékeket választottak, aztán kevesebbet vettek, vagy nem vásároltak egyáltalán. 2022 őszén már látható volt némi fordulat, de a kiskereskedelmi hálózatok még ekkor is emeltek az árakon.

– Nyilván alapos indokok miatt…

– Attól tartok, másról volt szó. A háború okozta sokk idővel múlni kezdett, az energiaárak szelídültek, a forint erősödésnek indult már tavaly ősszel, a gazdasági kapcsolatok nagyobb része helyreállt. Minden adott volt az árcsökkentéshez, ez azonban idehaza mégsem következett be.

– Tudják ennek okát?

– Azt hiszem, igen. A Gazdasági Versenyhivatal átfogó vizsgálatot hajtott végre a tejágazatban és a tartós élelmiszerek piacán, következtetésképpen pedig azt vontuk le, hogy egyes idehaza működő nagy áruházláncok egyszerűen elszámolták magukat, ennek árát viszont a magyar fogyasztók fizették meg. Tapasztalataink alapján az feltételezhető, hogy egyes vállalkozások pesszimistán négyszáz forint feletti euróval és tartósan drága energiával kalkulálhattak, áraikat pedig ezekhez az elképzelt brutális piaci viszonyokhoz igazíthatták. Találtunk olyan termékeket, amelyeknél ebben az időszakban megháromszorozódott, néhol megötszöröződött a bruttó árrésbe épített nyereség. Némely cég előre beárazott valamit, ami nem következett be. Tették ezt bizonyára azért, hogy a külföldi tulajdonosok által elvárt nyereségüket garantálják, vagyis idehaza beszélhetünk profit hajtotta inflációról.

– Ez nyerészkedés vagy valami más?

– Lehet nyerészkedésnek is nevezni, de az árspekuláció kifejezése pontosabban leírja a történteket. A minősítést az is megalapozza, hogy miközben óriási volt az élelmiszerek drágulása, a magyar termelők helyzete nem lett jobb, sőt volt, ahol csökkenő felvásárlási árakkal kellett számolniuk. Megjegyzem: lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció, de hogy a mérték nem lett volna ilyen kiugró, az egészen bizonyos.

– Jogsértőnek számít ez a magatartás?

– A múlt század elején volt idehaza nyerészkedésről szóló törvény, ahogy uzsorabíróság is. Ma ez már nincs. A fejüket árspekulációra adó boltláncok egyébként nagyobb büntetést kaptak, mint amit az állam kiszabhat rájuk. Csökkenő forgalom formájában megbüntették őket a vásárlók, a drágaság miatt elveszített vevőket pedig nem könnyű visszaszerezni.

– Mit gondol, valamiféle piaci bosszút kell az árspekuláció háttérben sejteni? Mondjuk a kiskereskedelmi szektor különadója miatt?

– Ezt a magam részéről kizárom. A nagy boltláncok jelenleg a magyar gazdaság megkerülhetetlen szereplői, tízezreknek adnak munkát és százezreket látnak el napi élelmiszer- és más cikkekkel. A profitért vannak itt, amit néhány kivételtől eltekintve, évről évre zsebre is tesznek. Nem is keveset. Úgy vélem: a helyzet egyszerű, ki kell náluk kényszeríteni az árak csökkentését. A két hónapja működő online árfigyelő rendszer ezt megtette, mégpedig úgy, hogy az abban részt vevő nagy kereskedelmi láncok naponta adatokat szolgáltatnak a rendszer működtetéséhez.

– Ha már itt tartunk: megvonná röviden az árfigyelő eddigi mérlegét?

– Az árfigyelő 62 termékcsoport több száz termékét tartalmazza, hat bolthálózat árait feltüntetve. A rendszer olyan öldöklő árversenyt hozott idehaza, amelyre eddig nem volt példa, ennek nyomán 55 termékcsoportnál árcsökkenést mutatott ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, beleértve a korábban ársapkás élelmiszereket is. A lisztnél például ötven százalék körüli volt az áresés, az étolaj átlagosan harminc, a tojás nagyjából negyven százalékkal lett olcsóbb a hatósági árhoz képest. Az internetes oldal népszerűségről pedig elég csak annyit mondani, hogy azt 1,2 millió egyedi felhasználó már meglátogatta. Azon dolgozunk, hogy fenntartsuk az érdeklődést.

– Mire utalt, amikor az imént példa nélküli árversenyt emlegetett?

– Nagyon egyszerű. Az árfigyelőbe a boltláncok éjfélig beküldik a következő napon érvényes áraikat, minden egyes nap. Korábban kéthetente, jobb esetben hetente áraztak a cégek, most gyakran naponta van új ár. S mivel ádáz verseny van, naponta csökkenhet a népszerű és alapvető termékek ára. S nem egy esetben csökken is.

– Az árfigyelő a napokban új elemmel bővült, a felhasználók immár bevásárlólistát is összeállíthatnak és úgy kereshetnek az árak között. Terveznek újabb fejlesztést?

– A rendszert a GVH működteti, az informatikai hátteret a kormányzati infrastruktúra garantálja, a változtatásokról pedig a versenyhivatal és több minisztérium képviselői alkotta munkacsoport határoz, az érintett hat nagy kiskereskedelmi lánccal való egyeztetés után. Ez a működési modell garantálja, hogy a fejlesztések ne csak hasznosak, de végrehajthatóak is legyenek. Magam egy nagyjából húszpontos listát tudnék adni a tervbe vett újításokról, de – mint látszik – nem egyedül döntök. Az biztos, hogy mobilapplikációnak készülnie kell, s van egy fejlesztés alatt álló fejlesztés, amely újabb nagy lépést jelenthet. Nevezzük úgy: térképi szűkítés.

– Mit is jelentene ez?

– Leginkább azt, hogy a vásárló bejelölhetné például, hogy a lakóhelye mondjuk fél kilométeres körzetében található boltok árait mutassa csak az árfigyelő. Olyan lokális versenyt hozna ez, amely egészen új értelmet adna a piaci rivalizálás fogalmának.

– Említette, hogy jelenleg 62 termékkör árucikkeinek árai között kereshetnek a felhasználók hat áruházlánc kínálatában. Bővülnek a termékkörök és lesznek új belépők?

– Kezdjük az utóbbival. Van érdeklődés, vagyis csatlakoznának más áruházláncok is, erről éppen ezen a héten egyeztetünk majd érintettekkel. Az adottságok eltérők, de úgy érzékelem, senki sem akar kimaradni ebből a rendszerből, nem akarnak lemaradni a versenyben. Most ugyanis az árfigyelő a kereskedelmi cégek egyik versenypályája.

– Magyar tulajdonú kereskedelmi láncokról van szó?

– Erről részleteket nem árulhatok el, de ha azt kérdezné, hogy az érdeklődők között van-e franchise-rendszerben működő vállalat, akkor azt válaszolnám: igen.

– Amilyen például a CBA…

– Erről – mint mondtam – részleteket nem árulhatok el. A másik kérdésre áttérve azt viszont elárulhatom, hogy már több helyről is érkezett jelzés, kérés: bővítsük az árfigyelő termékköreit. Például vegyük fel a tisztálkodási szereket, a háztartási termékeket, a tisztítószereket és egyes higiéniai papírtermékeket is.

– Erről mikor születhet döntés?

– Meg vagyok győződve arról, hogy bővülnek majd az árfigyelő termékkörei, de csak akkor, ha minden szereplő rábólint. Egyeztetés kell, a munkacsoport mindenesetre már tárgyalt róla.

– Az imént több olyan terméket említett, amelyet drogérialáncok is árulnak. Őket is várja majd az árfigyelő?

– Logikus lépés lenne, de ez még a távolabbi jövő ügye lehet. A rendszer mindenesetre nyitott, hiszen akkor töltheti be igazán funkcióját, ha minél több kereskedő minél több árucikkének ára megtalálható lesz benne, minél részletesebb keresési, csoportosítási lehetőségekkel, Magyarország minél nagyobb területét lefedve.

– S ha már az áraknál tartunk: a statisztikai hivatal minapi közlése szerint augusztusban 16,4 százalék volt az éves infláció. Az árfigyelő további fejlesztése hatékony eszköz az általános infláció letörésében?

– A rendszer – kiegészítve például a kötelező akciózást előíró kormányzati lépést – alkalmas az árverseny növelésére, ezzel az árak letörésére. Az élelmiszer-infláció augusztusban húsz százalék alá, a tetőzéshez képest több mint a felére csökkent. Az árfigyelő már bizonyított. A GVH nagy erőket összpontosít a rendszer tökéletesítésére, így tudjuk teljesíteni legfontosabb feladatunkat: a fogyasztók védelmét és alacsonyabb árakat, a piaci verseny ösztönzésével.

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)