Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén. A miniszter bevezetőjében bemutatta a magyar gazdaság életét befolyásoló és meghatározó legfontosabb makrogazdasági folyamatokat és gazdaságpolitikai célkitűzéseket.
Mint ismertette, a kormány célja, hogy 2023-ban letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, 2024-ben pedig újra növekedési pályára állítsa a gazdaságot. Kiemelte, hogy a kormány jó úton halad, hiszen az olyan hatékony és eredményes intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás, az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig öt-hat százalékos szintet érhet el.
A tárcavezető rámutatott, hogy az infláció csökkenésével párhuzamosan egyre inkább a gazdaságot, a növekedést támogató intézkedések kerülhetnek előtérbe.
Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, ötszázalékos kamattal érhetik el a Széchenyi-kártyaprogram termékeit, de ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat.
Nagy Márton megjegyezte, hogy az idei nulla százalék körüli gazdasági növekedést követően a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így visszatérhet a korábbi években megszokott négyszázalékos, illetve afeletti növekedési ütem.
A miniszter a munkaerőpiac helyzetét szemlélve megállapította, hogy a magyar vállalkozások és a kormány sikerrel védte meg a munkahelyeket, így a családokat a járvány, a háború és szankciók okozta nehéz helyzetben is: 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen az országban, így a foglalkoztatottak száma tartósan meghaladja a 4,7 milliót, miközben történelmi mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma.
Hozzátette, stabil gazdasági növekedés fenntartásához további munkahelyekre és az aktivitási arány növelésére van szükség.
Meglátása szerint a reálbérek alakulásában szeptemberben fordulat állhatott be, a fizetések vásárlóereje újra növekedésnek indulhatott a dinamikus bérnövekedésnek és az infláció elleni sikeres kormányzati harcnak köszönhetően. Ezzel a korábbi években megszokott trendhez térhet vissza a magyar gazdaság, a következő években a reálbéremelkedés mértéke ismételten négy-öt százalék lehet.