Feketén-fehéren feltárulnak az LNG előnyei és hátrányai

Az energiapiaci válság alatt nem volt ritka, hogy Európa többszörös (bizonyos esetekben hatszoros!) áron jutott hozzá az amerikai földgázhoz, az amerikai vásárló által tapasztalt árhoz képest – emlékeztetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amely összegyűjtötte a cseppfolyosított földgáz, azaz az LNG előnyeit és hátrányait is. Tanulságos elemzés született.

Ahogy az amerikai döntés indoklásakor is felmerült: a jövedelmező exportpiac miatt az amerikai belföldi gázárak magasabbak, mint lehetnének, hiszen a gáztermelés egyre nagyobb részét kifelé irányítják az energiavállalatok. Ez a trend a jövőben fokozódhat. Itt azért érdemes megállnunk egy pillanatra: ha az Egyesült Államok aggódik, hogy drága a földgáz, mit szóljon az ugyanezt a gázt sokkal drágábban megvásárló Európa?

 

Többszörös árkülönbség

Ezzel el is érkeztünk az LNG újabb, és talán a legfontosabb hátrányához, az importőr által fizetett árhoz. 

Az energiapiaci válság alatt nem volt ritka, hogy Európa többszörös (bizonyos esetekben hatszoros!) áron jutott hozzá az amerikai földgázhoz, az amerikai vásárló által tapasztalt árhoz képest. 

Ez joggal váltott ki felháborodást az Európai Unióban (és ezért növelték meg jelentősen például a franciák és a spanyolok az orosz LNG-importjuk volumenét, kihasználva hosszú távú szerződéseiket). Ennek a felárnak az irracionális mértéket a piacon uralkodó pánik és káosz okozta (minden európai vállalat igyekezett a másik elől elhalászni egy-egy LNG-szállítmányt, akár kifutás után is, és azt a rendkívül magas tőzsdei referencia áron kimutatva felhasználni vagy továbbadni).

Az energiapiaci káosznak azonban mostanra vége, a pánik elmúltával és a globális gáztermelés felfutása miatt az árak is normalizálódtak: az európai referencia gázár 25 euró/MWh-ra mérséklődött, ami csak kissé haladja meg a háború előtti szinteket. (2022 augusztusában 330 euró felett is jártak a jegyzések!) 

Mindezek ellenére az LNG még így is, relatíve, igen drága: az európai tőzsdei ár az amerikai másfélszerese-kétszerese. 

Holott, az európai túltárolás – tehát felesleg – és a nagyon alacsony, húsz százalékkal csökkent európai gázfelhasználás erős lefelé nyomás alatt tartja jelenleg az árakat. Ha belegondolunk, valamekkora különbség teljesen logikus: A földgáz LNG-vé alakításakor eleve tíz százalék a fizikai veszteség, az árban valahol helyett kell kapnia az LNG-beruházások költségének, ugyanígy a több fázisú, gyakran ötezer kilométert is meghaladó szállításnak, és a kereskedői árréseknek is. Ha ehhez még hozzá vesszük az unióban a gázárakra rakódó mesterséges terheket (szén-dioxid-certifikátok, hagyományos és zöld adók, díjak és illetékek), akkor könnyen belátható, hogy az LNG importőr országok hosszútávú versenyképességi hátrányba kerülnek, még éppen „békésebb” energiapiacok mellett is. Az EU-ra nézve ennek messzemenő következményei vannak, és nem véletlen, hogy a német közlekedésilámpa-koalíció egyik pártja, az FDP a német palagázipar kiépítését szorgalmazza – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Borítókép: A Chenerie exportterminálja Texasban (Fotó: Getty Images)