Elsődleges a biztonság az atomenergetikában

Az atomerőművi biztonságból soha nem lehet elég, azt folyamatosan és rendszerszerűen kell növelni. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ennek jegyében készül el Paks 2 és a meglévő blokkok védelmét is fokozták. Ebből következik az is, hogy az atomerőművek esetében nemcsak a műszaki meghibásodásra, hanem az időjárási szélsőségekre is gondoltak.

Sokba kerül az áramimport Németországnak, ráadásul az energia egy része francia atomerőművekből származik Fotó: Hans Lucas via AFP

A nukleáris iparban a biztonság elsőbbséget élvez bármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt, ami feltétele az atomenergia széles körű társadalmi elfogadottságának. Éppen ezért az atomerőműveket üzemeltető országok között nagyon szoros a szakmai együttműködés a biztonság fenntartása, növelése érdekében. Csernobil és Fukusima legfőbb tanulsága az, hogy az atomerőművi biztonságból soha nem lehet elég, azt folyamatosan és rendszerszerűen kell növelni – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Paks 2 esetén is kulcsszempont lesz a biztonság – igaz, a csernobilihez hasonló katasztrófa így sem következhetne be, mivel a paksi blokkok nyomottvizes hűtésűek (Fotó: AFP)

Kiemelte, a folyamatos biztonságnövelő intézkedéseknek köszönhetően a világ üzemelő és épülő atomerőművei ma sokkal biztonságosabbak, mint korábban, és ez mind a meglévő, mind a készülő paksi blokkokra egyaránt igaz. 

Ismertette, Pakson például az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja ajánlásai nyomán a fukusimai baleset után elvégezték a célzott biztonsági felülvizsgálatot (stressztesztet). A Paks 2 Atomerőmű esetében – a blokktípus kiválasztása során – pedig Magyarország szintén a nukleáris biztonság elsőrendűségét tartotta a legfontosabb követelménynek. Ezért a megépülő két új 3+ generációs, VVER–1200 blokk megfelel a fukusimai atomerőmű-balesetet követően foganatosított szigorú nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek és rendelkezik a jelenlegi követelményeken túlmutató biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal. Ezt korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Európai Bizottság is megerősítette, valamint a hazai nukleáris hatóság által kiadott létesítési engedély is alátámasztja. 

A szakértő beszélt arról is, a robusztus vasbeton szerkezetű konténment (vagyis az az épületegyüttes, amely az atomreaktorban a reaktortartályt veszi körül) impozáns méretű: magassága 72, átmérője 52,4 méter. A külső konténment vastagsága változó, de egyes helyeken a több métert is eléri. A belső konténment belső átmérője 44 méter, falvastagsága a hengeres részeken 1,2 méter. Emellett pedig az előfeszített vasbetonból készült falak belső részét hat milliméter vastagságú szénacél burkolat védi.

A VVER–1200 típusú atomerőművi blokk legfőbb jellemzője, hogy a biztonság maximalizálása érdekében optimálisan alkalmazza a már korábban is bevált aktív és az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A Paks 2 passzív rendszerei például villamosenergia-betáplálás és emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy üzemzavari helyzetet, és 72 órán keresztül ellátni a blokk hűtését. Az új blokktípus a külső veszélyek (természeti és emberi természetű), például hurrikán, extrém hő-, hó- és jégterhelés, árvíz, külső robbanás, földrengés, repülőgép-rázuhanás ellen is védett, a reaktort ugyanis kettős falú, hermetikus vasbeton védőépület – a már fent említett konténment – szigeteli el a külső hatásoktól. Emellett ez a speciális építmény biztosítja üzemzavari és baleseti helyzetekben a radioaktív anyagok környezetbe való kibocsátásának megakadályozását is. 

Fontos szempont, hogy a Roszatom a külföldi beruházások során teljes mértékben figyelembe veszi a helyi adottságokat és a környezeti körülményeket is.

Magyarország esetében az orosz tervezők például arra is gondoltak, hogy a legforróbb nyári napokon se legyen szükség a Dunába visszavezetett hűtővízre vonatkozó korlátozások miatt az új, 3+ generációs, orosz VVER–1200 típusú blokkok visszaterhelésére. Alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetére az új melegvíz-csatorna mellett kiegészítő csúcshűtő berendezés áll majd rendelkezésre, amely a felmelegedett hűtővizet hűtőcellák segítségével visszahűti a Dunába való visszaengedés előtt. Mindezek egyértelműen mutatják, hogy az új atomerőművek tervezése és építése során maximálisan figyelembe veszik a külső veszélyeket, például az extrém időjárási helyzeteket is.