– Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan három százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek – közölte a Statisztikai Hivatal.
– Az infláció éves alapon új mélypontjára süllyedt – nyilatkozta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: az előző évhez képest a háztartási energia ára öt százalékkal, ezen belül a vezetékes gázé 9,4 százalékkal, az elektromos energiáé pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb. Szeptemberben érdemben fogta vissza az inflációt az üzemanyagok árának alakulása, amely éves alapon 9,5, míg havi bázison 3,7 százalékkal lett kedvezőbb.
Kiemelhető, hogy több alapélelmiszer ára mérséklődött, többek közt a száraztészta 5,8 százalékkal, a cukor 3,6 százalékkal, a tojás 3,5 százalékkal, míg a baromfihús 2,4 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel korábban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok értékelésekor hangsúlyozta, hogy a kormány sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, letörte és tartósan alacsony szintre szorította azt.
– Az infláció alacsony szinten tartása érdekében a kormány továbbra is fenntartja az olyan célzott és hatékony intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer, amely 2023. július 1-je óta folyamatosan segíti a kiskereskedelmi verseny élénkítését és az infláció kontrollálását – emelte ki.
A miniszter szerint az infláció mérséklődése és a folyamatos, már egy éve tartó, jelentős mértékű reálbéremelkedés lehetővé teszi a kiskereskedelmi forgalom további bővülését. Nagy Márton jelezte, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot jelent, amely erősíti a fogyasztói bizalmat, és a fogyasztás növekedésén keresztül tovább támogatja a gazdasági növekedést.
– A mai adattal az infláció elérhette a mélypontját. A bázishatások miatt a múlt év végén tapasztalt havi árcsökkenések kikerülnek az éves indexből, így pedig átmenetileg gyorsulást mutathat majd a pénzromlás üteme. Ennek mértéke azonban várhatóan nem lesz jelentős, év végéig is érdemben öt százalék alatt maradhat az infláció mértéke – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Jelezte: az éves ráta ezt követően a jövő év elejétől ismét lassulhat, az idén megfigyelt, a szolgáltató szektort jellemző árazási gyakorlatok jövőre már nem fogják felfelé hajtani az áremelkedés ütemét, amelynek köszönhetően az várhatóan 2025 nyarára érheti majd el ismét a jegybanki célt. Hozzátette: a havi árváltozásokban az elkövetkező időszakban is jelentős szerepe lesz az üzemanyagok árának, amelyet elsődlegesen a kőolaj világpiaci ára befolyásol.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint is kedvezően alakult az infláció szeptemberben, pontosan megfelelt a jegybanki célnak, azaz három százalékot tett ki. A célnak megfelelő vagy az alatti szinten 2021. januárja óta nem volt a hazai pénzromlás üteme. Szerinte a következő hónapokban az infláció várhatóan emelkedést mutat majd: a bázishatások, illetve a közel-keleti háborús helyzet miatt emelkedő olajárak éreztetni fogják hatásukat az inflációban. Az év egészét tekintve az infláció 3,7-3,8 százalékon alakulhat, míg jövőre a jegybanki célsávban maradhat, kicsivel a célsáv teteje alatt. A jövő évi inflációs kilátásokat ugyanakkor továbbra is inkább lefelé mutató kockázatok övezik, különösen ha a gazdasági növekedés jövőre is alacsony lesz akár hazánkban, akár az Európai Unióban, hiszen kis, nyitott gazdaságként az importált infláció szintje sem lényegtelen. Felfelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor a forint árfolyamának elmúlt időszakban történő jelentős gyengélkedése.
– Bár egy inflációs adatnál illene megemlékezni a monetáris politikára gyakorolt hatásról, de a mostani forintárfolyam mellett teljesen kizárt, hogy a jegybank lazítani tudjon – mit láthattuk a forint védelmében még verbális intervencióra is szükség volt a héten – tette hozzá.
Regős
Gábor
