– A magyar gazdaság teljesítménye nem azért lesz jó, mert az európai teljesítmény megjavul. Akkor is jó lesz, ha nem javul. Ugyanis van nekünk két jól kigondolt, elrejtett és most előszedett erőforrásunk – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Patriótának adott interjújában, ahol megismételte az elmúlt hónapokban többször elmondottakat, miszerint fantasztikus év lesz 2025 - írta a Világgazdaság.
A kijelentés az idei fejlemények – mint a külpiacainkon tapasztalt problémák, a magyar gazdaság nehézségei és vártnál rosszabb GDP-adatok – tükrében elsőnek meghökkentőnek tűnik, ám a fundamentumok és a jelenlegi előrejelzések alapján egyáltalán nem tűnik légből kapottnak. Elmagyarázzuk, miért nem.
Ahogy a kormányfő az interjúban is kiemelte, jövőre érdemi mérséklődést látunk az állami kamatkiadásokban, ami komoly mozgástérbővülést eredményez a kabinet számára. A 2022-es energiaválság hatására felrobbanó energiaárak először a lakossági rezsiköltségeken, majd az állami kamatkiadások drasztikus növekedésén keresztül jelentősen szűkítették a költségvetés lehetőségeit.
Hiába mérséklődtek az energiaárak már 2023-ban, amelyek akkor tízmilliárd euróval rontották a cserearányokat, olyan mértékű pénzszivattyú indult meg a magyar gazdaságban a jegybank kamatemelései hatására, hogy gyakorlatilag esélye sem volt a kormánynak arra, hogy a gazdasági növekedést bármilyen programon keresztül beindítsa. Ennek azonban jövőre lényegében vége: az eredményszemléletű kamatkiadások a GDP arányában számolt idei 4,8 százaléka után 2025-ben már csak 3,8 százalékot tesznek ki.
Azaz a jövőre várható bruttó hazai össztermék nagysága alapján (88 ezer milliárd) közel 900 milliárddal több tud költeni beruházásokra és gazdaságfejlesztésre, mint 2024-ben.
Persze jövőre a költségvetési hiányt is csökkenteni kell 3,7 százalékra, de a legutolsó, novemberi adatok alapján már van olyan jó formában az államkassza, hogy gond nélkül teljesítse a célt vagy akár előre hozzon bizonyos kiadásokat.
Másrészről fontos tudni, hogy a kamatkiadások ugyan jelentősen megemelkedtek, de annak a hasznát lényegében a magyar háztartások aratták le, amelyek a magas kamatokkal tudták védeni a megtakarításaikat az inflációtól, miközben például a Prémium Magyar Állampapíron keresztül finanszírozták az államháztartást. 2025-ben a lejáró állampapírok több száz milliárd forintot tesznek ki, ez pedig újabb lendületet adhat a belső fogyasztásnak és a növekedésnek.
Termőre fordulnak azok az új kapacitások, amelyek meghatározzák a magyar gazdaságot a következő években
Bár 2024 biztosan nem a magyar ipar éve volt, amely hónapok óta szenvedi az erőtlen külső konjunktúra következményeit, a 2025-ös mérföldkőnek tekinthető, ugyanis egyszerre három nagy gyár kezdi meg a termelését pár hónap különbséggel.
A szegedi BYD-gyár, a debreceni BMW és a szintén debreceni CATL a jövő év második felében valóságos lökést adhat a hazai növekedésnek.
A jegybank decemberi inflációs jelentésében is foglalkozott az üzemek gazdasági hatásaival, amiből az derült ki, hogy a három gyár 2025-ben 0,6 százalékponttal emeli meg a GDP-t, majd 2026-ban további 0,8 százalékponttal. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a harmadik negyedévtől kezdve már 4 százalék fölötti a növekedés, ami az év végére már az 5 százalékot is megközelítheti.
Így 2025 egészében a jegybankárok szerint 2,6–3,6 százalék között lehet a GDP-bővülés, ami megegyezik a kormány 3,4 százalékos várakozásával. Azonban ami a magyar gazdaság számára igazán üdítő, hogy a jövő év közepétől már élénkülés várható a külpiacainkon, és az elemzők szerint Németország is végre magára találhat.
A kormány azonban semmit nem bízott a véletlenre. Az idei év nagy tanulsága ugyanis, hogy ha Németország bajban van, azt mi is azonnal megérezzük. Emiatt kellett idén két hónap után visszavágni a idei 4 százalékos növekedési prognózist, amit aztán 2,5 százakra, majd tovább 1 százalék alá húzott le ahogy a külpiacainkon tapasztalható problémák tovább súlyosbodtak.
Talán ez vezetett ahhoz a kormányzati felismeréshez, hogy a belső konjunktúrára a tervezésnél sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a jövőben.
A 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv egyértelműen a belgazdaság növekedési lehetőségeinek kiaknázásáról szól: a munkáshitel vagy a családi adókedvezmény emelésén keresztül a fogyasztást próbálja élénkíteni, miközben a tőkeprogramokkal és a lakásépítések támogatásával a beruházásokat támasztaná fel. Azt azonban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kiemelte: ahhoz, hogy tartósan 3 százalék felett növekedjen a magyar gazdaság, a külső kereslet élénkülésére is szükség lesz.
De legalább a belső motorok végre rendben lehetnek, a többi meg már nem rajtunk múlik.
Borítókép: Orbán Viktor Miniszterelnök (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
