Látványos feltámadást hozott 2024 a lakossági hitelek piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első tizenegy hónapjában összesen 2417 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók, amely drasztikus mértékű, hozzávetőleg hetvenszázalékos emelkedést tükröz a megelőző év azonos időszakához képest – írta a Világgazdaság.
A lakossági hitelpiac fokozatos élénkülését jól szemlélteti, hogy miközben 2023 januárjában még nem egészen százmilliárd forintnyi új lakáscélú és fogyasztáshitel-szerződést kötöttek a hazai pénzügyi szolgáltatók, 2024 novemberében már 230 milliárd körül járt a havi volumen – sőt, a nyár közepén és szeptemberben 260 milliárd forint környékén mozgott.
Impozáns felfutás, borítékolható az éves rekord
A jegybank adatai szerint az igazán látványos bővülést a lakáshiteleknél hozta 2024: az év első tizenegy hónapjában 1234,6 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek az ügyfelek és a bankok, ami majdnem a két és félszerese volt az egy évvel korábbi 531,4 milliárdnak. A bődületes mértékű emelkedéshez persze a lakossági hitelpiac 2023-as látványos megtorpanása is kellett, amelyet jelentős részben a piaci kamatok emelkedése okozott.
Ám alacsony bázis ide vagy oda, a lakáshitelpiac 2024-es számai rendkívül impozánsnak mondhatók.
Olyannyira, hogy a november végéig tartó időszak adatai alapján már borítékolható az új éves rekord a piacon, hiszen a most érvényes – egyébként 2021-ben beállított –, 1303 milliárd forint körüli rekord megdöntéséhez decemberre nem egészen hetvenmilliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kell kimutatnia február elején esedékes év végi statisztikáiban az MNB-nek.
A lakáshitelpiac tavalyi, meggyőző teljesítménye több okból sem meglepő: az igazán nagy lökést az új támogatott konstrukció, a Csok Plusz 2024. januári megjelenése adta a piacnak. Utóbbi révén a támogatott lakáshitelek új szerződéseinek összege 318,5 milliárd forintot ért el a múlt év első tizenegy hónapjában, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbra kimutatott 113 milliárdnak. A támogatott lakáshitelek iránti kereslet megugrása nyomán ezeknek a konstrukcióknak a súlya is jelentősen emelkedett az új szerződéseken belül: miközben 2023 első tizenegy hónapjában valamivel 21 százalék felett járt, egy évvel később már megközelítette a 26 százalékot.
A másik fontos körülmény, ami elősegítette a lakáshitelek iránti kereslet élénkülését, az a piaci kamatok fokozatos csökkenése volt: a 2022 végén, 2023 elején jellemző, kilenc-tízszázalékos, éves kamatokhoz képest mostanra stabilan hét százalék alá csökkent a jellemző kamatmérték a lakáshiteleknél, ami már a kölcsön felvételét fontolgató háztartások szempontjából is komfortosnak tekinthető.
Szintén fontos tényező lehetett a kereslet erősödésében a háztartások jövedelmének a jelentős mértékű emelkedése, amely jelentősen kibővítette a hitelfelvételre készülő családok mozgásterét.
A fogyasztási hiteleknél egyértelműen a személyi kölcsönökről szólt 2024, hiszen itt közel 755 milliárd forintnyi új szerződést sikerült kötni tizenegy hónap leforgása alatt, ami jóval meghaladja a 2019-es, 558,7 milliárd forintos, eddigi éves rekordot is. A személyi hiteleknél szintén több tényező is támogatta a kereslet élénkülését. Így itt is feltétlenül használt a keresletnek a kamatok fokozatos csökkenése – a tíz százalék alatti éves kamatok mostanra egyre több banknál elérhetők –, de hozzájárult az élénküléshez a reálbérek emelkedése, az online csatornák terjedése, és az ebből eredő egyszerűbb hitelfelvételi folyamat is.
Az Európai Unió élmezőnyében
Az élénk kereslet – nem meglepő módon – új rekordokat hozott a lakossági hitelek állományánál is. Az MNB adatai szerint a hitelportfólió mérete november végére rekordszintre emelkedett, és meghaladta a 11 ezer milliárd forintot, ami erőteljes, 8,7 százalékos bővülést tükröz 2023 novemberéhez képest. Ezzel a teljesítménnyel pedig a magyarországi lakossági hitelpiac az Európai Unió élmezőnyébe tartozik: mindössze öt tagállamban mértek a hazainál nagyobb ütemű lakossági hitelállomány-bővülést, ám az előttünk álló országok között is csak Bulgáriában (21 százalék) és Horvátországban (12 százalék) volt érdemben magasabb a novemberig számított, éves bővülési ütem.
Kedvezőek az idei kilátások
Az idei kilátások szintén igen kedvezőek a lakossági hitelpiacon, hiszen nincsen olyan körülmény, ami a kereslet érdemi visszaesését indokolná. A lakáshiteleknél az adósságfék-szabályok részbeni enyhítése, a hosszú távú megtakarítások lakáscélra való felhasználásának átmeneti engedélyezése, és a vidéki otthonfelújítási program elindítása egyaránt élénkíthet a keresleten. A fogyasztási hiteleknél pedig a munkáshitel megjelenése hozhat új – több százmilliárdos nagyságrendű kihelyezést jelentő – lendületet: utóbbi szempontjából feltétlenül biztató, hogy az első visszajelzések alapján erős a kereslet a támogatott konstrukció iránt.
További részletek itt olvashatók:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/01/lakossagi-hitelpiac-2024-rekord
