Mager Andreát, az Orbán-kormány korábbi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterét jelöli az Országgyűlés gazdasági bizottsága a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába. Meghallgatása 11 órától kezdődött el a Parlamentben.
A jelölésre azért volt szükség, mert a korábbi tanácstag Pleschinger Gyula mandátuma 2025. március 4-én lejár. Így ha az Országgyűlés megszavazza, akkor Varga Mihály jegybankelnök mellett Mager Andrea kerül be az MNB monetáris tanácsába márciustól; mandátuma hat évre szól – írta a Világgazdaság. Pleschinger 2013. március 5. óta tagja a tanácsnak, amely jelenlegi formájában most kedden ülésezik utoljára. Varga Mihály március elsejétől váltja Matolcsy György leköszönő elnököt a jegybank élén.
Mager Andrea jelezte: a legfontosabb érték számára a jegybank függetlensége, ami az egészséges gazdaság egyik ismérve. Szerinte a legjobb időszak a monetáris politikában akkor volt, amikor az összhangban volt a fiskális politikával. Ez azonban szerinte nem zárja ki, hogy időnként az intézmények között nézeteltérés legyen. Kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ennek egyik eszköze a kamatpolitika, illetve a devizatartalék alakulása. A kamatpolitika kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma, az újra megjelenő inflációs korban jóval szélesebb feladatot tölt be, ugyanis hozzájárul az inflációs várakozások horgonyzásához, tovább biztosítja a pénzpiacok egyensúlyát. A devizatartalék szerinte azért fontos, mert fedezetként szolgál az árfolyamkockázat elkerülésére.
Az euró bevezetéséről is szót ejtett Mager Andrea. Elmondta, hogy a józan ész diktál, ezért akkor kell az euróövezethez csatlakozni, ha abból gazdasági előnyünk származik. Ehhez érettnek kell lenni, és fontos az időzítés is.
Az inflációval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy október óta valami elindult. Rámutatott arra, hogy három területen érdemes figyelni a folyamatokat:
- a piaci szolgáltatások drágulása
- energiaár-emelkedés,
- élelmiszerárak.
Hangsúlyozta, az a legfontosabb feladat, hogy a nagyon magas inflációs várakozásokat a jegybank letörje, mert pont ez a magasan stabilizálódott várakozás az, ami negatív hatással van a vállalatok és lakosság beruházási döntéseire.
Az árfolyam kapcsán megjegyezte, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, de a pénzpiacok stabilitására figyelni kell. Egyes jegybanki elemzések azt mutatják, hogy az árfolyamkockázat begyűrűzése az árakba kétszer erősebb, mint a korábbi években.
Mager Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy a recesszióból mintha kiléptünk volna és a növekedés széles bázison elindulhatott. A lakossági hitelezés nőtt, fordulat látszik a lakáspiacon, a fogyasztás emelkedik, és az építőipar rendelésállománya is bővül, sorolta a növekedést támogató tényezőket.
