A megelőző hónappal összevetve 45 ezerrel többen, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 26 ezerrel kevesebben voltak foglalkoztatva tavaly novemberben, a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,496 millió fő volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint szeptember–novemberben 2019 azonos időszakával összevetve némileg nőtt az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, miközben
a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 21 ezer fővel csökkent, a magyarországi családok külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 27 ezerrel.
Októberhez viszonyítva novemberre további kilencezer fővel, 190 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma. A KSH szerinti
4,1 százalékos munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál.
A 2020. szeptember–novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer fő volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Ismét csaknem 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek következtében sikerült egészséges szinten tartanunk a foglalkoztatottsági rátát, amit jól mutat, hogy egy hónap alatt 45 ezerrel többen álltak munkába – értékelte az adatokat Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Hozzátette, 2010 óta az elsődleges munkaerőpiacon 712 ezres növekedés figyelhető meg, míg a teljes foglalkoztatotti létszám mintegy 800 ezerrel nőtt. Bodó Sándor megjegyezte, a vírusválság ellenére is 1 százalék alatti mértékben romlott a munkanélküliségi ráta.
Ismét csaknem 4,5 millióan dolgoznak hazánkban
Fotó: Havran Zoltán
– Az adatokból kitűnik, hogy a vírusválság ugyan továbbra is komoly kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot, de a kormány időben meghozott intézkedései segítettek abban, hogy a legtöbb munkahelyet megőrizzük, és újakat is létrehozzunk. A gazdaságvédelmi akcióterv egyik legfontosabb intézkedése a különféle bértámogatások biztosítása, amelyek közül a vendéglátás, turizmus és szolgáltató ágazatok, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatásai jelenleg is elérhetők – mondta Bodó Sándor.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint
az adatok a vártnál kedvezőbben alakultak.
– Míg a koronavírus második hulláma, illetve az elrendelt korlátozások miatt inkább visszaesésre számítottunk, a foglalkoztatás az előző hónaphoz képest bővült, és az éves visszaesés mértéke is csökkent. A foglalkoztatottak száma természetesen így is elmaradt az egy évvel korábbitól, de ennek mértéke csekély, tehát a koronavírus hatása a munkaerőpiacra visszafogott volt, amiben közrejátszhattak a kormányzati bértámogatások is – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy
éves alapon visszaesés a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók számában történt, az elsődleges munkaerőpiacon még némi javulás is látszott, feltehetően a szabad álláshelyek betöltésének köszönhetően.
A külföldön dolgozók létszámának visszaesése arra utalhat, hogy gazdasági problémák esetében először a más országokból származó munkavállalókat építik le, amit erősíthet az is, hogy a turizmust és a vendéglátást Ausztriában is súlyosabban érinti a vírushelyzet, még inkább visszavetve az ingázó munkaerő iránti keresletet.
