A magyarok 82 százaléka tisztában van azzal, hogy nagyon fontos az öngondoskodás, hiszen ha nyugdíjas éveikben is fent akarja tartani jelenlegi életszínvonalukat, akkor szükségük lesz az állami nyugdíj kiegészítésére. Ennek ellenére még mindig viszonylag kevesen tesznek félre direkten erre a célra, mert a biztonsági tartalék képzése az elsődleges – olvasható a K&H Biztosító frissen napvilágot látott kutatásában.
Miközben a megkérdezettek 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodik majd idős korában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból, addig továbbra is mindösszesen 33 százalékuk mondta azt, hogy jól meg is tudna élni a kapott összegből – ismertette a kutatás eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője. Húsz százalék mondta azt, hogy hasonló arányt képvisel majd a nyugdíjaskori költségvetésében az államtól és más forrásból – például munkából – szerzett jövedelem. Vagyis ők már most azzal számolnak, hogy muszáj lesz dolgozniuk a megfelelő életszínvonaluk fenntartásáért, sőt azt mondhatjuk, hogy aki dolgozni fog nyugdíjas korában, elsősorban a pénz miatt teszi – tette hozzá.
Bár tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával, mégis viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre – állítja egy friss kutatás
Fotó: Havran Zoltán
A kutatás a 30–59 éves lakosság megtakarítási hajlandóságát is vizsgálta, és az eredmények azt mutatják, hogy tízből hatan bíznak az időben elkezdett kis összegű megtakarításokban.
– Akiknek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, azok még mindig csak átlagosan 1,8 millió forintos félretett összeggel rendelkeznek, pedig összesen 21 millió forintos megtakarítást kellene felhalmozniuk a nyugdíjba vonulásig, hogy idős korukban ne legyenek pénzügyi gondjaik – részletezte a szakember. Mindezek ellenére az érintettek 43 százaléka továbbra is kevesebb mint ötszázezer forintos nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezik.
A kutatásban megkérdezettek legnagyobb mértékben, 38 százalékban az önkéntes nyugdíjpénztárat jelölték meg mint megtakarítási formát, második helyen, húsz százalékban pedig a nyugdíjcélú biztosítást. Mindemellett sokan ingatlanból (húsz százalék), vállalkozásból (13 százalék) vagy családi segítségből (kilenc százalék) egészítenék ki az államtól kapott nyugdíjat.
A koronavírus, ahogy az élet más területén, itt is megtette a hatását, sokak megtakarítását és jövőbeni pénzügyi terveit befolyásolta negatívan. Negyven százalék a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire, és minél jobban érintett valaki, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni, ideértve a nyugdíjas évekre való takarékoskodást is.
Az időben elkezdett kis összegű megtakarításokat a többieknél sokkal kevésbé tartják fontosnak azok, akiket nagyon rosszul érintettek az elmúlt hónapok pénzügyileg. Akiknek megszűnt a munkahelye, átlagosan 410 ezer forint, akinek „csak” csökkent a bevétele, 1,1 millió forint félretett pénzzel rendelkeznek az átlagos másfél millió forint helyett.
