A mintegy 940 millió forintos összköltségvetésű projekt célja tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása az állattenyésztés számára, ehhez kapcsolódóan kiegészítő takarmányok fejlesztése és azok fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata.
Az új mérési technológia előnye, hogy a mérőrendszer felhelyezése a haszonállatokra semmilyen kockázattal nem jár. Az ivarzás során a nemi hormonok hatására elinduló élettani folyamatok megváltoztatják a zsigeri simaizomzat, elsősorban a méh aktivitását, ami az izomzat elektromos hullámainak mérésével azonosítható lehet. Az elektromos hullámok mérésével párhuzamosan rögzítik és értékelik az alapvető élettani paramétereket is. A célállatokon végzett vizsgálatokat megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan laborállatokon is tesztelik a vizsgálati módszert, és a kulcsfontosságú paramétereket molekuláris, biokémiai, szöveti és élőállat-vizsgálatokban, modern képalkotó eljárás alkalmazásával határozzák meg.
A szakemberek speciális zsírsavakat tartalmazó takarmányokat is fejlesztenek, hogy ezzel növeljék a megtermékenyülés valószínűségét és azt követően védjék az anyaállatot, valamint a magzatokat. A többszörösen telítetlen zsírsavak tudatos megválasztásával javítható a méh visszaalakulásának folyamata és csökkenthető a korai embrióelhalás veszélye.
A kutatók kidolgoznak a sertések ivarzásának és komplex egészségi állapotának monitorozására alkalmas, nem invazív gyorsvizsgálati módszertant is, melyben jelentős feladatot kapnak olyan technikák, mint a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) eljárás és az elektronikus szenzoros vizsgálatok – áll a közleményben.
