A szakértő szerint 2019 első hónapjaiban több adásvételt kötöttek, mint az előző év azonos időszakában, ám ez a lendület folyamatosan kifulladt. Nyár közepe óta – elsősorban a jó hozamot biztosító szuperállampapír miatt – a befektetők helyét fokozatosan a saját célra vásárlók vették át az ingatlanpiacon.
Hozzátette: ez a változás nem feltétlenül hoz olcsóbb árakat, de a vevők jobb pozícióba kerülhetnek.
Balogh László szerint a nagyvárosokban a társasházi lakások a legkelendőbbek. A legkeresettebbek 2019-ben a panellakások voltak, amelyek ára is dinamikusan emelkedett az elmúlt években, 2020-ban azonban már nem számítanak további jelentős áremelkedésre.
Elmondta, idén népszerűek voltak az új építésű lakások is. Ez többi között az ötszázalékos lakásáfának és annak köszönhető, hogy 2019-ben valószínűleg évtizedes rekordot dönt a megépülő lakások száma – emelte ki.
A magas nagyvárosi lakásárak a környező kistelepülések ingatlanpiacának élénkülését okozták – jelentette ki Balogh László.
Az pedig, hogy júliustól a falusi csokot (családi otthonteremtési kedvezmény) már a használt lakások esetében is igénybe lehet venni felújítási megkötésekkel, a kistelepülések lakásállományának minőségi javulását is eredményezi – mondta.
A szakértő arról is beszélt, hogy az elmúlt évek ingatlanpiaci fejlődése a külföldiek szemében is feltette Magyarországot a nemzetközi lakáspiaci térképre.
Idén minden huszadik vásárló volt külföldi a magyar lakáspiacon. Arányuk Budapesten majdnem tíz százalékot ért el, a balatoni ingatlanok pedig főként a Nyugat-Európából érkező vevők között voltak népszerűek – tette hozzá.
