A kormány mellett a piaci visszajelzések is megerősítik, júniusban valóban bekövetkezett hazánkban a törékeny munkaerőpiaci fordulat: kevesebb az újonnan regisztrált álláskereső, mint az elhelyezkedő munkavállaló, és egyre több a betöltendő állás. A kormány adatai szerint a júniusi csúcson 376 ezer regisztrált álláskeresőt tartott nyilván a foglalkoztatási szolgálat, amely a járvány magyarországi megjelenése óta nagyjából százezer fős növekedést jelent. Egyelőre csak kis mértékben, de immár három hete folyamatosan csökken az álláskeresők száma.
A folyamat szemmel látható, mivel az álláspiaci szereplők visszajelzései szerint újraindult a toborzás, egyre több az új álláshirdetés.
Újra toboroznak a cégek
Túl van a mélyponton az álláspiac, a cégek áprilishoz képest májusban már 36 százalékkal, júniusban pedig májushoz képest további húsz százalékkal több álláshirdetést adtak fel – közölte a Profession.hu. Az állásportál második negyedéves adatai szerint a toborzási kedv tehát visszatérni látszik a járvány által leginkább sújtott hónapokhoz képest. Számos területen ugyanakkor – 2019 azonos időszakával összevetve – még mindig csak feleannyi a betöltésre váró pozíció. Idetartoznak az ügyfélszolgálatos, a HR-es, a vendéglátós, vagy a banki állások. Jelentős visszaesést hozott a járvány a fizikai munka területén is: ez leginkább a konyhai munkánál, a takarításnál, az anyagmozgatásnál vagy a betanított munkánál vehető észre. A Profession összegzésében megjegyezte, a mezőgazdasági, az IT- és programozói, az építőipari és a cégvezetői állások piacát érintette legkevésbé a válság.
Ahogy arra számítani lehetett, az állásra jelentkezők száma is jelentősen megugrott a második negyedévben, az egy évvel korábbihoz képest 25 százalékkal böngésztek többen a portál hirdetései között. Leginkább a szakmunkák iránt nőtt meg az érdeklődés: 69 százalékkal többen jelentkeznek ilyen típusú állásokra, mint a koronavírus megjelenése előtt. Emellett a fizikai, az ügyfélszolgálati, az értékesítési, az IT- és programozási munkák népszerűsége is kiugróan, 30-45 százalékkal nőtt a válság hatására. Négyszeres növekedés volt a jelentkezésszámokban az építő- és földmunka területén, háromszor többen jelentkeztek kertésznek, két és félszer többen pedig raktárosnak.
A fiataloknak sem kell lemondaniuk a nyári diákmunkáról. A Prohuman munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég úgy látja, noha a koronavírus-járvány átmenetileg a diákok munkavállalását is ellehetetlenítette, nyáron már újra több ezer munkahelyen van lehetőségük dolgozni. A bruttó órabérek átlagosan 1300-1500 forint körül alakulnak, de egy-egy kiemelt szaktudást igénylő pozícióban – például a mérnöki, pénzügyi és IT-területeken – akár bruttó kétezer forint feletti összeg is megkereshető.
Az álláspiaci szereplők azt is megjegyzik, az új hirdetések között a járvány kitörése óta egyre többször jelenik meg az otthoni és rugalmas munkavégzés lehetősége.
Tabukat döntött a pandémia
A járvány elleni védekezés miatt elrendelt korlátozó intézkedések az egyébként e területen korábban rendkívül merev kelet-közép-európai régióban is rákényszerítették a rugalmas munkavégzést a gazdaság szereplőire. Ahol megvolt rá a lehetőség, otthoni munkára váltottak a cégek, ráadásul sok helyen a jövőben is választhatják a home office-t az alkalmazottak. Nemcsak a korábban alig-alig engedélyezett távmunka vált általánossá mára, de a munkaadók az irodai tumultus elkerülése érdekében a rugalmas műszakbeosztásra is nyitottak, ráadásul figyelembe veszik a munkavállalók egyik legnagyobb kívánságát: olyan munkarend bevezetését, amely lehetővé teszi a munka és a család, a magánélet összhangjának megteremtését.
A fizetések értéke a járvány ellenére nő
Idén és jövőre is megmarad a reálbérek emelkedése hazánkban, habár a járvány előtti várakozásokhoz képest lassabb mértékben – derül ki az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó, minap publikált nyári gazdasági előrejelzéséből. Brüsszel arra számít, a válság miatt olcsóbbá váló szolgáltatások és üzemanyagárak hatására az infláció lassul. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok miatt a bizottság is úgy látja, a következő időszakban már fokozatosan csökken a munkanélküliek száma, amely szintén a béremelkedéseket segíti elő. Ugyanakkor a várhatóan óvatosabb lakossági hozzáállás miatt a szolgáltatások egy része csak nehezen indul újra, a fogyasztást pedig a megtakarítási hajlandóság megugrása foghatja vissza.
A zürichi székhelyű, globális HR-szolgáltató, az Adecco-csoport napokban publikált, átfogó elemzésében arra mutatott rá, a járvány miatt fénysebességre kapcsoló digitalizáció további katalizátora lesz az egyre rugalmasabb munkaerőpiacnak, ráadásul a munkahelyek megvédésére tett intézkedések miatt a Nyugat-Európában régóta gyakorlatnak számító részmunkaidős foglalkoztatás is nagyobb teret nyer térségünkben.
Semmi sem lesz már a régi
A munkavállalók sem dőlhetnek hátra, mivel a korábbi, karrierrel kapcsolatos elképzelések ma már nem piacképesek – mutatott rá az Adecco elemzése. A rugalmasabbá, digitalizáltabbá váló munkaerőpiac a dolgozók rugalmasságát is megköveteli. Egyre több vállalkozás új toborzási gyakorlatokat követ: már nem a végzettség és a szakmai tapasztalat az elsődleges szempont a kiválasztás során. Sokkal inkább előtérbe kerül a folyamatos, élethosszon át tartó, akár külön végzettséget nem is nyújtó tanulás, így az online önképzések is. Kiemelten fontossá vált a kommunikáció, a motiváció, a kreativitás, de nőtt az egyéni ötletek, vélemények iránti igény is. Elavulttá vált az egyenes karrierút, a merev, egy munkahelyhez kötődő szemlélet. Az új megközelítés szerint ugyanis a folyamatosan frissülő ismeretek, a nyitottság és a motiváció a dolgozóknak is új lehetőségeket nyújt, az újonnan megszerzett tudás pedig olyan területeket is megnyithat, amelyek ma még sokaknál elképzelhetetlenek.
A járvány felértékelte az emberek egészségét, a szociális biztonságát és a munkahelyek megvédését. Hangsúlyossá vált a szakképzés, az átképzések szerepe, a digitális tudás és – vakcina híján – az alkalmazkodókészség a folyamatos változó körülményekhez.
Mindenkinek jobb a részidő, mint az elbocsátás
Az elmúlt időszakban meghozott, a munkaerő megtartását célzó gazdaságpolitikai intézkedések arra ösztönzik a vállalatokat, hogy elbocsátás helyett inkább az alacsonyabb munkaidős foglalkoztatást válasszák – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank. A visszafogottabb létszámbeli alkalmazkodással, azaz a munkaerő tartalékolásával mérsékelhetők a felvétel és a betanítás költségei a kilábalási időszakban, illetve nem kopik meg a munkavállalók tudása sem. A gazdaságpolitika kiemelt célkitűzése a munkahelyek megtartása, ugyanakkor a jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás következtében érdemes ügyelni az alulfoglalkoztatottság megjelenésére, ráadásul a versenyszféra munkaerő-felhasználásáról is nehezebb valós képet kapni a részidő ösztönzése miatt.
