A keddi találkozó előtt a kilenc tagállami vezető közös levelet küldött a Bizottság ügyvezető alelnöknek, amelyben ismét jelezték, aggályosnak tartják a jármű székhely szerinti tagállamba történő kötelező visszatérésének előírását.
Az országok közös álláspontja szerint a tervezett intézkedések az unión kívüli fuvarozók számára biztosítanak versenyelőnyt, ráadásul több ponton ellentétesek az európai klímavédelmi törekvésekkel – írták.
Bulgária, Ciprus, Észtország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia közlekedéspolitikáért felelős vezetői Adina Valean közlekedési biztossal és Frans Timmermans, Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető európai bizottsági alelnökkel kedden Brüsszelben folytattak megbeszélést.
A közlemény szerint a miniszterek nyomatékosan felkérték a bizottságot annak értékelésére, hogy miként befolyásolja az első Mobilitási Csomag az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célok elérését.
A tervezetben foglaltak alapján a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam egyik operatív központjába.
Az aláírók szerint a javasolt rendelkezés összeegyeztethetetlen az Európai Unió éghajlatpolitikai célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással, mivel üresen közlekedő kamionokat eredményez, feleslegesen növeli a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban – olvasható a közleményben.
Az ITM emlékeztetett arra, hogy Magyarország több tagállammal egyetértésben évek óta minden lehetséges fórumon napirenden tartja a mobilitási csomaggal kapcsolatos problémákat. Az Európai Bizottság a tavalyi tárgyalások utolsó szakaszában felismerte a lehetséges negatív hatásokat, és ígéretet tett arra, hogy érdemi megoldásokat dolgoz ki még az ellentmondásos jogszabályok hatálybalépése előtt. A minisztériumi vezetők üdvözölték, hogy a bizottság belátta, a járművek kötelező hazatérése nem felel meg az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek és a klímasemlegességi vállalásoknak. A felek egyetértettek abban, hogy a probléma mértékének meghatározása érdekében az egész Európai Unióra kiterjedő hatásvizsgálatra van szükség, és annak alapján azonnali intézkedéseket kell tenni.
Közölték azt is: a magyar kormány képviseletében Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára különösen aggasztónak nevezte, hogy miközben a mobilitási csomag rendelkezései évtizedekre meghatározhatják a közúti fuvarozási ágazat jövőjét, megvalósíthatóságuk még bizonytalan. Nem készült hatástanulmány a kombinált árufuvarozásra vonatkozó elemekre, és a nemzetközi közúti szállítás megosztott modelljére sem. A határon átnyúló fuvarműveletek esetében sokkal nagyobb rugalmasságra és több mentességre lenne szükség, amivel csökkenteni lehetne az üresjáratokat, az európai közúthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat is – tette hozzá.
A tagállami delegációk megerősítették az egységes piac sértetlenségével és hatékony működésével kapcsolatos aggodalmakat is. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárná az egységes piacról a szigeteken lévő tagállamok fuvarozóit, és súlyosan korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését. Az uniós tagállamokat érintő szigorúbb előírások miatt a harmadik országok fuvarozói tetemes versenyelőnyhöz jutnak, miközben hiányoznak az egész Európában hatékony ellenőrzéshez szükséges uniós szintű eszközök. A tagállamok egybehangzóan szorgalmazták, hogy a hatásvizsgálat a lehető leghamarabb álljon rendelkezésre, elegendő időt biztosítva a helyzet javítását célzó intézkedések meghozatalára – áll a közleményben.
