– Több szempontból is üdvözlendők a bejelentett gazdaságvédelmi, – élénkítési programpontok. Fontos, hogy ezek nemcsak a bajok elhárítását célozzák meg, hanem a jövőbe is mutatnak – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, egyetemi docens. Szerinte az egészségipar fejlesztése, a közlekedési szektor vagy például az élelmiszeripar területének erősítése, mind az ország további fejlődését segítik elő. Ezért itt nem pusztán a válság elhárításáról van szó.
– Érdemes kiemelni azt is, hogy a pontok túlmutatnak a gazdaság stabilizálásán is, hiszen ennek fontos feladata mellett a társadalom egészének is üzen a kormány. Így például nem maradnak ki az intézkedésekből a nyugdíjasok sem, akik több lépcsőben visszakapják a 13. havi nyugdíjukat, amelyet a balliberális kormányzás idején vettek el tőlük válságkezelés címszó alatt. Szintén jelentős segítséget jelent, hogy az állam a bérköltségek egy részét is átvállalja ott, ahol erre leginkább szükség van – magyarázta a szakértő. Novoszáth Péter szerint a megnevezett területek szinte lefedik az egész gazdaságot, így valóban átfogóan, széles körben tudnak segíteni a programok.
– A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a költségvetési hiánycél egy százalékról 2,7 százalékra nő, tehát még így is az uniós előírások szerinti három százalék alatt marad. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság a járvány okozta válság kezelése miatt eltekint a hiányra vonatkozó szabálytól – hangsúlyozta a közgazdász.
– A magyar kormány tehát – folytatta – ebben a helyzetben is igyekszik fenntartani a pénzügyi stabilitást. Szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz fordultak hitelért. Novoszáth Péter szerint, ahol hitelből próbálják meg kezelni a válságot, ott a jövőt zálogosítják el. A hitelnek ugyanis ára van, amit meg kell fizetni.
– Magyarország olyan gazdasági és pénzügyi helyzetben van, hogy nem kell a valutaalaphoz rohannia. Ez az elmúlt időszak fegyelmezett gazdálkodásának, és a növekedésösztönző politikájának köszönhető. Jó lenne, ha az Európai Unió is előállna hasonló tervezettel, mert egyelőre Brüsszel még adós az érdemi válságkezeléssel – tette hozzá a szakértő.
