Baktérium pusztítja az európai olajfákat

Az európai olajfákat megtámadó Xylella fastidiosa baktérium akár húszmilliárd eurónyi kárt okozhat Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. A fák pusztulását kiváltó kórokozó terjedését rovarok segítik.

2020. 04. 16. 8:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világ egyik legveszélyesebb, növényeket pusztító kórokozója megfertőzheti a cseresznye-, a mandula- és a szilvafákat, de a legnagyobb pusztítást az olajfaültetvényeken végzi. Jellegzetes tünetnek számít a levélszél perzselődése, a levélhervadás és az ágszáradás, majd az elhalás. Az elmúlt években több millió olajfa fertőződött meg, illetve pusztult el.

A Xylella fastidiosát kontinensünkön először Pugliában, az olasz csizma sarkánál lévő tartományban mutatták ki 2013-ban. (Közép-Amerikából, valószínűleg fertőzött leandernövényekkel került be, és már több mint egymillió olajfa pusztulását okozta.) 2015-ben Korzikán és Dél-Franciaországban, 2016-ban pedig már Németországban is azonosították. Legutóbb Portugáliában akadtak a nyomára. „Az olajfák pusztulása leértékeli a termőföldet és csökkenti a régió turisztikai vonzerejét. E két tényező munkahelyek elvesztésével jár” – idézte Maria Saponari olasz szakértőt a BBC.

Jelenleg vesztésre áll az ember a kórokozó elleni küzdelemben. Mivel a Xylella fastidiosának nincs ellenszere, csak a fertőzött fák kivágásával, a beteg ágak és hajtások levágásával, a lehullott ágak elégetésével csökkenthető a kórokozó terjedésének üteme. De mi lesz, ha ezek az intézkedések kudarcot vallanak? Az egyik lehetséges forgatókönyv: valamennyi olajfa kipusztul. A PNAS folyóiratban publikáló kutatók arra a következtetésre jutottak, ha minden olajfa kiszárad, a következő fél évszázadban Spanyolországot tizenhét, Olaszországot öt, Görögországot kétmilliárd eurós kár éri. Ha lassul a fertőzés terjedési üteme, esetleg felfedeznek a baktérium ellen hatásos védekezési módot, tömegével ültetnek a kórokozóra rezisztens növényeket, a kár nagysága jelentősen csökken. Az optimista forgatókönyv szerint azonban ebben az esetben is számolni kell ellátási problémákkal.

A nem őshonos baktérium elleni küzdelem jegyében jelenleg rovar­riasztó agyagokat fejlesztenek, genetikai elemzéssel próbálnak rájönni arra, hogy egyes növények miért hajlamosabbak a megfertőződésre, miközben mások ellenállnak annak. A kutatók úgy vélik, hogy a kórokozót a betegségnek ellenálló fák ültetésével győzhetik le. A baktérium elleni küzdelem másik ígéretes pillére a kórokozót fáról fára vivő rovarpopulációk csökkentése. Ennek leghatékonyabb módszere a tavaszi gyomnövények eltávolítása.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.