Évtizedek óta nem fordult elő, hogy ilyen szinten felfokozódtak volna a meggypiaci várakozások – jellemezte a szezonkezdet előtti hangulatot a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Mindezt a várható gyenge hazai és európai termés, valamint a feldolgozott termékek alacsony készletszintje okozza.
A szakmai szervezet az előzetes prognózisában 15 százalékos eltérés lehetőségével 35 ezer tonnára becsüli az idei magyarországi meggytermés mennyiségét.
Ennek dimenzionálásához érdemes tudni, hogy a jelenlegi területen egy normál évjáratban hatvan-hetvenezer tonna teremhetne, és még a tavalyi, rossz évjáratban is 53 ezer tonna meggyet szüreteltek. A FruitVeB árakat nem említ a prognózisában, de a piaci logika szerint elkerülhetetlen a drágulás – írja a Világgazdaság.
A FruitVeB adatai szerint a hazai meggytermő terület 12 ezer hektár, melynek több mint fele az északkeleti országrészben, közel negyede pedig Pest és Bács-Kiskun vármegyében található. Az elmúlt évtizedben jellemzően 55 és nyolcvanezer tonna közötti meggytermést szüretelhettek a gazdálkodók, de a terméspotenciálunk az utóbbi néhány évben csökkent. Ennek okai a termőterület mintegy kéthektáros zsugorodása, az ültetvények öregedése és az elmúlt évek gazdasági kudarcai.
Az idei évre a meggy szempontjából jellemző, hogy a vegetáció normál időben indult, jó virágzással, ami összességében – a tavalyi aszályos és forró nyár ellenére – jó terméssel kecsegtetett. Az április elején jelentkező fagyok azonban teljesen átírták a szezon forgatókönyvét.
Az erőteljes lehűlések a meggyágazatot sem kímélték, országosan jelentős károkat okoztak. Április 7-én virradóra az északnyugati országrészben a Kisalföld, a Duna–Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően mínusz kettő és mínusz hat Celsius-fok közé zuhant a hőmérséklet. Sok gyümölcstermesztő körzetben – főleg az északi és az északkeleti országrészben, ahol a hazai meggytermő terület bő fele található – alakult ki mínusz hat és mínusz nyolc fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott. Április 8-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna–Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta mínusz négy és mínusz nyolc Celsius-fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el.
Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben csak a meggyültetvények kis része található. Az áprilisi fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy kilencven százalékát érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral. A fagyok jellege miatt nem lehetett hatékonyan védekezni, a legkorszerűbb fagyvédelmi módszerek is kudarcot vallottak. Tovább fokozta a terméskiesés mértékét, hogy az északkeleti országrészben még május 10-én hajnalban is kialakult néhány órára mínusz kettő és mínusz öt Celsius-fok közötti lehűlés, ami jelentős károkat okozott a kis gyümölcsökben.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
