A hazai gyümölcstermő terület 80 százalékát érintették az áprilisi fagyok – közölte felmérése eredményét a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – írta a Világgazdaság. Ami a felmérés pontosságát illeti, az online kérdőívet összesen 546 vállalkozás töltötte ki, amelyek 13 379 hektárról szolgáltattak részletes adatokat (ami a 70 771 hektár hazai gyümölcsültetvény-felület 19 százaléka), a telefonos interjúkkal együtt pedig mintegy 20-25 ezer hektárra, a teljes hazai ültetvényfelület 30-35 százalékára, a valódi árutermelést végző mintegy 50 ezer hektárnyi gyümölcstermő terület közel felére nyílt rálátásuk.
A felmérésben a kármérték a virágokra, illetve a már elvirágzott kajszi esetében a gyümölcskezdeményekre vonatkozik, nem pedig a várható terméskiesés mértékére, így nem tekinthető termésprognózisnak.
A legsúlyosabb fagykárok
- Magyarország északi és északkeleti országrészében,
- a Duna-Tisza közén,
- az Alföld déli részén, továbbá
- Tolna vármegyében és
- Somogy vármegye egyes térségeiben keletkeztek.
Megint a barackok kapták a legnagyobb pofont. A kajszi április 7–8-ára már befejezte a virágzást, és kisgyümölcs-állapotban volt. A 136 adatszolgáltató termelő vállalkozás eredményei alapján
a kajsziültetvények 60 százalékában tapasztalható totális, vagyis 100 százalékos kisgyümölcskár, vagyis itt termésre nem számíthatunk.
A kajszi mindössze tíz százalékát nem érte (jelentős) kár.
Jelentős a fagykár az almában is, az ültetvények 30 százalékában totális a kár, nem lehet egészséges virágot találni, míg 46 százalékukban tapasztalható 80–99 százalék közötti kármérték. Lényegében az ültetvények hét százalékában várható termés. A kirívóan magas kármérték annak tulajdonítható, hogy a hazai almatermő terület háromnegyede éppen a legmélyebb lehűlésekkel érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében koncentrálódik, ahol a jellemzően –5 és –9 fok közötti hőmérsékletek még a zöldbimbókat is elpusztították.
