A kormány értékelte a háborús helyzetet, és nem sok bizakodásra okot adó fejleményt lehet látni – számolt be a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet: a háború nem a béke irányába halad, nem kifelé tartunk a háborúból, hanem befelé. Brüsszel továbbra is a háborút, és nem a békét támogatja.
A miniszter gratulált az újonnan megválasztott jobboldali lengyel elnöknek. Örömtelinek nevezte a lengyelországi fejleményeket, de hozzátette: ezzel együtt is az Európai Tanácsban egyelőre kevesen vannak, akik az amerikai béketörekvéseket támogatnák.
Fokozódik a háborús feszültség, és a külföldi titkosszolgálati aktivitás erősödését lehet látni
annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a kormány békepárti politikájára – mutatott rá Gulyás Gergely.
A kormány egy szolgálati tájékoztatót is meghallgatott, ebből kiderült, hogy van Magyarországon jelen levő finanszírozója a háborús propagandának. Ez nemcsak Oroszországból és Ukrajnából érkezik, hanem máshonnan is. Ezért újságírókat fizetnek – hangsúlyozta a tárcavezető. Leszögezte: Magyarország érdeke a gyors béke. Az amerikai adminisztráció továbbra is elkötelezett a béke iránt, és reménykedni lehet, hogy ez a béke irányába vezet a következő hetekben.
Bíró Barna Botond is a kormányülés vendége volt, és részletesen ismertette a székelyföldi helyzetet.
Beszámolt róla, hogy a patakot másfél kilométeres szakaszon nem terelték el korábban, ami elkerülhetővé tette volna a parajdi katasztrófát.
– A felelősség megállapítása román feladat. A magyar kormány az RMDSZ-szel és a tanáccsal tartja a kapcsolatot, minden segítséget megadunk. Magyar szakemberek is segítenek a kárelhárítási munkálatokban, de kétséges, hogy a bánya bármilyen formában megmenthető, erre kevés esély van.
A kormány vízügyi szakembereket is küldött, és Nacsa Lőrinc államtitkár is a helyszínen van, valamint tízmillió forintot is juttatott a kormány a bajbajutottak megsegítésére. Közép- és hosszú távon a legfontosabb feladat a térség turisztikai vonzerejének megőrzéséhez segítséget nyújtani – ismertette Gulyás Gergely.
A Demján Sándor-tervben a kis- és közepes vállalkozásoknak szánt támogatásokat 53 milliárd forinttal emeli a kormány – jelentette be Gulyás Gergely. Az állam által adott forrásokhoz a vállalkozásoknak is hozzá kell tenniük ugyanannyit, ezt fejlesztésre kell fordítani. Ez a 130 milliárd forint összesen 260 milliárd forintot mozgat meg így.
A gyermekvédelmi törvény kapcsán azt mondta: látják a megnövekedett érdeklődést a pride iránt, de a magyar kormány a gyermekvédelmi törvénynek érvényt fog szerezni. Szerinte a rendezvényt meg lehet tartani a törvény keretei között, például a Kincsem Parkban.
– Az a fontos, hogy minden jogszerű legyen gyermekvédelmi szempontból. Ha nem a gyülekezési jog hatálya alá tartozó helyszínről van szó, a kormánynak nincs beleszólása a helyszín megválasztásba. Ezért a Kincsem Park megfelelő helyszín lehet a pride-ra – közölte a miniszter.
A kormány kész segíteni a fővárosnak
A fővárosi önkormányzatnál kialakult helyzettel is foglalkozott a kormány. Értékelésük szerint a fővárosi önkormányzat vezetői hibák miatt került abba a helyzetbe, amelyben most van. A miniszter szerint kérdés, hogy
ha telekvásárlásra volt pénz, akkor miért nincs most pénz a BKV működtetésére.
A tárcavezető emlékeztetett: a Karácsony–Tisza-koalíció egy év alatt csődbe vitte a fővárost. A kormány készen áll rá, hogy segítsen, de át kell világítani a főváros működését. A kormány Latorcai Csaba miniszterhelyettest és a Miniszterelnökség vezetőjét jelölte ki a tárgyalásra.
Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár közölte: készen állnak arra, hogy segítsenek a budapestieken, de tisztázni kell, hogyan sikerült csődbe vinni a Karácsony–Tisza-koalíciónak a fővárost. Emlékeztetett: idén várhatóan 322 milliárdra növekszik a bevétel, és a szolidaritási hozzájárulás nem növekedett annyira, ami indokolná a csődöt. Az első lépés, hogy legyen törvényes költségvetés, ami jelenleg nem áll fenn, és
át kell világítani a fővárost, hogy kiderüljön, hová tűnt a pénz
– hangsúlyozta az államtitkár. Felidézte: a kormány az elmúlt években is igyekezett segíteni több száz milliárdos közfejlesztésekkel, és a kkv-k is kormányzati pályázaton kaphattak pénzt. Ezzel szemben a fővárosi önkormányzat a költségvetéséből elenyésző mértékben segítette a vállalkozásokat – mutatott rá Latorcai Csaba. Hozzátette: néhány napja a fővárosi villamosbeszerzésekre is több milliárd forintot biztosított a kormány.
A kabinet már döntött a tárgyalódelegációról, készek akár azonnal asztalhoz is ülni, ennek nem feltétele a fővárosi törvényes költségvetés megalkotása – közölte a miniszterhelyettes. – Ez lenne az első lépés a probléma megoldásához, de
nyitottak vagyunk rá, hogy rögtön megkezdjük a tárgyalásokat, mert fontos, hogy például a BKV zökkenőmentesen működjön
– mondta Latorcai Csaba.
– Van egy eljárásrend a csődhelyzetben, első kérdés, hogy erre a szintre eljutott-e már a főváros. A szolidaritási hozzájárulás pedig minden önkormányzatra nézve kötelező. Ennek az a célja, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatok segítsék a szegényebb településeket. – Egymillió olyan honfitársunk van, aki nem ott dolgozik, ahol él, így a főváros gazdasági erejét erősíti – tette hozzá az államtitkár. Felidézték, hogy 2019-ben 162 milliárd forint iparűzési adót szedett be a főváros, ez mára megduplázódott, a szolidaritási hozzájárulás pedig 80 milliárdos pluszt jelent. Tarlós István ráadásul 210 milliárdot hagyott a fővárosnál, így
valótlan, hogy rosszabb helyzetben van a főváros.
Latorcai Csaba beszélt arról is, hogy ha Budapest hivatalosan csődöt jelent, a kormányhivatalnak ki kell rendelnie egy költségvetési felügyelőt. Ez a felügyelő javaslatokat tehet, és ezek alapján akár egy költségvetési biztost is kijelölhetnek. Arra a felvetésre is válaszolt, hogy a főváros felmondhatja a vármegyebérletek rendszerét. Az államtitkár szerint ezzel elsősorban a fővárosi önkormányzat járna rosszul. A kormány bízik benne, hogy a városvezetés nem fog tudatosan olyan döntést hozni, amely a budapestieknek árt – fűzte hozzá.
A Magyar Nemzet kérdésére felidézte: a főváros élt az elővásárlási jogával és megvásárolta a rákosrendezői telket. Ezzel kötelezettséget vállalt, hogy ugyanazokkal a feltételekkel valósítja meg a tervezett rehabilitációt, mint amit a külföldi pályázó vállalt. Ez is egy olyan kérdés, amit tisztázni kell a következő napokban – mutatott rá Latorcai Csaba.
Újságírói kérdésre Gulyás Gergely beszámolt róla, hogy
a legutóbbi rendelkezésre álló adatok szerint 1,6 millió állampolgár vett részt eddig a Voks 2025 szavazáson Ukrajna uniós tagságáról.
Remélik, hogy múlt péntek óta nőtt a részvétel, és még tovább fog nőni.
Az átláthatósági törvény elhalasztásáról azt mondta Gulyás Gergely, hogy a törvényjavaslat körüli viták most megnyugtatóan nem zárhatók le, ezért őszre halasztották a szavazást. Több szervezet észrevételt tett, a frakció ezeket mérlegelve döntött a halasztás mellett.
Magyar Péter közvetlen államfőválasztásról szóló ötletéről azt mondta: ha Wass Albertet nem tud idézni pontosan a Tisza Párt elnöke, arról is érdemes tudni, hogy az általa mondott Lincoln-idézet valójában egy néhány évvel korábbi Kossuth-beszéd parafrázisa.
A magyar alkotmányos szabályokat kétharmados többséggel ki lehet alakítani, de a köztársasági elnöki jogosítványok nem indokolják a közvetlen elnökválasztást
– szögezte le a miniszter.
A honvédelmi bizottság rendkívüli ülése is szóba került, miután kialakult egy vita arról, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként a mandátumától eltért a NATO-találkozókon. Erre vannak bizonyítékok, ezeket a honvédelmi bizottság tagjai megismerhetik – jelezte a tárcavezető.
Gulyás Gergely jobbulást kívánt Jeszenszky Gézának, akit a napokban tettlegesen bántalmazták az utcán, és súlyos sérülést szenvedett. A miniszter hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Jeszenszky Géza korábbi munkásságát, különösen a rendszerváltás utáni diplomáciai tevékenységét. Bár politikai kérdésekben lehetnek köztük nézetkülönbségek, ez nem változtat azon, hogy emberileg és szakmailag is tiszteli őt – tette hozzá.
A tárcavezető a Magyar Nemzet kérdésére Magyar Péter mentelmi ügyéről elmondta: úgy tudja, ma délután lesz bizottsági ülés, ennek eredménye nélkül nem kívánja kommentálni az esetet.
Beszélt arról is, hogy szerinte
szétveri az Európai Uniót, hogy a bizottság pénzzel szállt be a lengyel kampányba.
A törvényeket megsértve próbálták meg a győztes elnökjelöltet ellehetetleníteni. A kampánypénzeket nem fizették ki neki, és Brüsszelnek egyetlen szava sem volt ez ellen – értékelte a történteket.
Lapunk kérdésére a tárcavezető a ferihegyi repülőtér és a főváros vasúti összeköttetéséről elmondta: ez kulcsfontosságú a turizmus szempontjából, ezért is fontos, hogy a reptérben a magyar állam többségi tulajdont szerzett.
Kormányinfó
