Fellázadt Európa Brüsszel migrációs terve ellen

Az Európai Unió országai fellázadtak Brüsszel ellen. A migráció kérdése eddig is megosztotta a társadalmat, azonban az elhibázott politika következményei egyre látványosabbak. Több európai nagyvárosban is erőszakhullám söpör végig, és habár a még mindig jól fizetett NGO-k megpróbálják máshogy keretezni, a valóság az, hogy komoly bűnügyi kockázatot jelent a bevándorlás, a tüntetések pedig nem véletlenül kezdődtek.

Bevándorlásellenes tüntetés Manchesterben, 2025. augusztus 2-án. Forrás: AFP

Egyre több európai uniós ország küzd az illegális bevándorlás okozta társadalmi feszültséggel. Rengeteg beszámoló látott napvilágot eddig is a migránsok által elkövetett bűncselekményekről, azonban valami határozottan megváltozott. Az európai embereknek elegük lett a Brüsszel által erőltetett migrációból. Számos európai nagyvárosban – köztük Londonban, Varsóban is – megmozdulások kezdődtek a kormányok ellen, ez pedig egyre nagyobb társadalmi nyomást helyez a politikusokra, ezáltal pedig a brüsszeli vezetésre is. 

A migráció és Brüsszel terve egyre hevesebb indulatokat vált ki
Fotó: JUSTIN TALLIS/AFP

A migráció kapcsán a szakértők már számtalanszor figyelmeztettek, hogy az beláthatatlan társadalmi változásokat indíthat el. Ennek egy jelentős részét pedig már meg is lehet figyelni Európa nagyvárosaiban. Párizsban, Londonban és Berlinben is egyre komolyabb problémát jelentenek a no-go zónák, ahol a bevándorló kisebbség az integráció helyett párhuzamos társadalmat képez. 

Ezeken a helyeken pedig az erőszak mindennapossá vált. 

Brüsszel nem enged a migrációból 

Habár a nemzetek és kormányaik már kezdenek ébredezni – ki lassabban, ki gyorsabban –, azonban ez nem mondható el a brüsszeli vezetésről. Ursula von der Leyen vezetésével pedig még továbbra is a „szolidaritás” a kijelölt irány, ha a bevándorlásról van szó. Az Európai Bizottság elnöke továbbra sem hajlandó beismerni, hogy az eddigi migrációs politika megbukott, és még mindig erőltetik az európai migrációs paktumot. 

A megállapodás értelmében továbbra is az az elképzelés, hogy a kontinensre érkező migránsokat a tagállamok elosztják egymás között.

Az egyébként formabontóként jellemzett tervezet lényegében az, ami ellen a magyar kormány immár évek óta küzd. A nemzeti kormányok – így hazánk is – számtalanszor jelezte már, hogy nem kér a migrációból, az európai tervezet azonban új köntösben ugyan, de még mindig a közös befogadást hangsúlyozza. Ez a szolidaritás azonban kiváltható lenne egy, a migrációs alapba befizetett összeggel. Így tulajdonképpen a nyugati országok akár pénzért cserébe át is tolhatnák a migrációs problémájukat más tagországokra. 

Tüntetések kezdődtek

Ez azonban érezhetően nem lesz járható út, miután a tagállamok jelentős részében fellázadtak a polgárok. Lengyelország számos nagyvárosában tüntetéseket tartottak az illegális bevándorlás és Donald Tusk kormányának politikája ellen, ami szerintük végrehajtja Brüsszel akaratát. A nyolcvan nagyvárosban zajló tüntetések pedig nem véletlenül kezdődtek. 

Nemrég ugyanis egész Lengyelországot megrázta, hogy egy egyetemista fiatal nőt súlyosan bántalmazott egy bevándorló. 

A 24 éves Klaudia K.-t, a toruni Nikolausz Kopernikusz Egyetem doktoranduszát egy 19 éves venezuelai férfi június 12-ére virradóra támadta meg az egyik városi parkban. A nőt kritikus állapotban szállították kórházba, ahol két hét után meghalt.

A lengyel példát pedig Nagy-Britanniban sem nehéz megtalálni. A múlt héten például arról számoltak be a brit lapok, hogy egy kiskorú lányt bántalmazott súlyosan két bevándorló hátterű fiatal.

Ezt még ráadásul tetézte a tény, hogy a hírek szerint a rendőrség el akarta tussolni az esetet és nem kívánta nyilvánosságra hozni az elkövetők származását. 

Londonban eddig is komoly problémát jelentett a migrációval összefüggésbe hozható bűnözés, azonban ez egyre inkább felerősödött az elmúlt időben. Jól jelzi a helyzet komolyságát, hogy már a baloldali NGO-k is teljes erőbevetéssel dolgoznak. 

Az NGO-k még mindig próbálkoznak

Nagy-Britanniában épp egy olyan törvényt terveznek elfogadni, ami alapján a migrációról való negatív beszédet egy az egyben be kívánnák tiltani. Ez nem lehet meglepő, miután számtalan baloldali tanulmány látott napvilágot arról, hogy az illegális bevándorlók kapcsán a sajtó túl sokszor használ pejoratív jelzőket. 

Ez persze a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutatások szerint a brit sajtó a bevándorló szó kapcsán sokszor használja az illegális kifejezést. 

Az NGO-k ennek kapcsán hangsúlyozzák, hogy ezek a kifejezések károsan hatnak a bevándorlók megítélésére. 

A valóság azonban ezzel szemben az, hogy a statisztikák alapján nem a sajtó, hanem a bevándorlók festenek magukról rossz képet. A legfrissebb kutatások szerint ugyanis tény, hogy az erőszakos cselekményt elkövetők között fokozatosan nő a migránshátterűek aránya.

Zárnak a határok, ellenállnak az emberek 

Az elmúlt időszakban a tüntetéseken túl azonban történt más is. Számos európai ország vezetése döntött úgy, hogy ellene megy a migrációs paktumnak. Ez részben persze túlélési ösztön, hiszen Brüsszel elhibázott politikája miatt senki nem szeretne megbukni. A teljesség igénye nélkül szigorít: 

• Németország
• Ausztria
• Lengyelroszág
• Hollandia 

Erre pedig minden okuk meg is van. A migrációs nyomás ugyanis fokozatosan nő az egész kontinensen. A németek éppen ezért el is kezdték kitoloncolni az illegális bevándorlókat, akik viszont így Lengyelországban kötnek ki. 

Aki tehát nem ellenőrzi a határait, az könnyen lehet, hogy rekordszámú bevándorlóval fogja magát szembetalálni. 

Úgy fest, hogy a brüsszeli szolidaritás végül megbukik, és egyre több tagállam dönt úgy, hogy fellázad a baloldali ideológia által fűtött kötelező kvótával szemben, hiszen egy európai ország lakossága sem szeretne a saját országában kisebbség lenni. 

Borítókép: Bevándorlásellenes tüntetés Manchesterben 2025. augusztus 2-án (Fotó: AFP)