Eltapsolt kétszázmilliárdot, csődbe vitte a fővárost, de Karácsony nem engedi el Rákosrendezőt

A fővárosi önkormányzat bedöntéséből Magyar Péter Tisza Pártja és Vitézy Dávid is kivette a részét.

Forrás: Világgazdaság/Vémi Zoltán

• Főpolgármesterré választásakor Karácsony Gergely 214 milliárd forintos tartalékkal vette át Budapest irányítását Tarlós Istvántól, a pénzt azonban a balliberális városvezetés pár év alatt felélte. 
• Az önkormányzat bankszámlája a napokban mínusz 41 milliárd forintot mutatott, Budapest idei költségvetéséről a bíróság mondta ki, hogy jogsértő, mert Karácsonyék szándákosan kihagytak belőle egy ötvenmilliárdos adóbefizetést,
• Rákosrendező megvásárlására pedig elő kell teremteni még majdnem negyvenmilliárd forintot. 
• Budapestet gyakorlatilag csődbe vitték, ebben pedig tevékeny szerepet játszott a főpolgármester mellett a Magyar Péter vezette Tisza Párt és Vitézy Dávid is. 
• Karácsonyt ugyanakkor a pénzügyi krízis nem zavarja, a napokban is arról beszélt, hogy előteremtik a pénzt Rákosrendezőre.

Rákosrendező megvásárlására elő kell teremteni még majdnem negyvenmilliárd forintot. Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Hat esztendő leforgása alatt az anyagiakban dúskáló fővárosi önkormányzat tulajdonképpen csődbe jutott. A hanyatlás, a pénzügyi tartalékok felélése akkor kezdődött el, amikor Karácsony Gergely főpolgármesterré választásával 2019-ben újra balliberális irányítás alá került Budapest.

Százmilliárdokon ültek

Pedig óriási vagyonnal kezdtek: a főváros 2019-es pénzügyi beszámolója szerint Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós Istvánéktól. Rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd forint, hosszú lejáratúban 77 milliárd forint volt, a pénzeszközállomány 48 milliárd forintot tett ki, a főváros intézményei pedig további hétmilliárd forinttal rendelkeztek.

A 214 milliárd ugyanakkor hamar párologni kezdett, Karácsony Gergely pedig még ennél is hamarabb hozzáfogott a kuncsorgáshoz, a magyarázkodáshoz. Hivatalba lépése után egy évvel már az uniós pénzek önkormányzatokhoz irányítását szorgalmazta, igaz, akkor még lényegében megvolt a Tarlós-hagyaték. 2020. október 20-án Budapest 133,9 milliárd forint állampapírral rendelkezett, nettó készpénzállománya pedig 85,6 milliárd forint volt.

Egy újabb esztendő elteltével Karácsonyék már teljes erővel kongatták a vészharangot. – A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város. Ha minden jól megy, ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzésiadó-előleg második része – magyarázta 2021 augusztusának végén Kiss Ambrus akkori főpolgármester-helyettes (manapság városházi főigazgató) a Népszavának.

A következő tavaszra, 2022 márciusára 134 milliárd forintnyi pénzeszköz állt az önkormányzat rendelkezésére, az állampapír-állomány viszont már csak 21 milliárdos volt. Másfél év múlva, 2023 végére sokkal rosszabb lett a helyzet, pedig abban az esztendőben tett szert Budapest az addigi legnagyobb iparűzésiadó-bevételre. Szeptember végéig 250 milliárd folyt be a közteherből, de ez is csak arra volt elég, hogy az önkormányzat pénzeszközállománya 113 milliárd legyen, melyhez csupán 6,5 milliárd forintnyi állampapír kapcsolódott. A pénz pár hét alatt elfogyott, Kiss Ambrus a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta: november 23-án reggel négymilliárd forint volt a számlájukon.

Ezután követezett a 2024-es önkormányzati választás: Karácsony – többszöri újraszámolás után – néhány száz szavazattal diadalmaskodott ugyan, de a főváros anyagi helyzetén ez szemernyit sem lendített. Épp ellenkezőleg. Karácsony ugyanis – háta mögött immár a Magyar Péter-féle Tisza Párttal, a Demokratikus Koalícióval és Vitézy Dávid politikai csoportjával – két területen is a politikai-gazdasági hazardírozást választotta. Az egyik a Rákosrendező, a másik a szolidaritási hozzájárulás ügye volt.

Ünnepelték, hogy elvettek egy óriásberuházást a budapestiektől

Kezdjük előbbivel! A Rákosrendezőnek hívott, eddig lényegében szeméttelepként működő több tíz hektáros területen egy arab befektetőcsoport, az Eagle Hills ingatlanfejlesztő vállalat óriásberuházást valósított volna meg. Ez lett volna a Grand Budapest nevű projekt, amit egyesek mini-, mások maxi-Dubajnak neveztek. Akárhogy is, a tervek szerint a fejlesztő kilenc év alatt ötezermilliárd forintnyi beruházást hajtott volna végre, létrejött volna 14 ezer munkahely, az építkezéseken túlnyomórészt magyar cégek dolgoztak volna, mindez érezhetően emelte volna a GDP-t. Megfizethető lakások is szerepeltek a tervekben egy hatalmas park és több közúti fejlesztés mellett. És mindez messze nem a teljes lista, a Grand Budapest előnyeit ebben a cikkben és ebben a videóban foglaltuk össze.

Mindebből azonban nem lett semmi, mert miután a magyar kabinet és az Egyesült Arab Emírségek kormánya tavaly nemzetközi megállapodást kötött, majd idén január 16-án sor került Rákosrendező vasútüzemhez nem szükséges területeinek értékesítésére, Karácsony Gergely akcióba lendült. 

A főváros közműcégét ugyanis elővásárlási jog illette meg a területre, amit az önkormányzat érvényesített is. Az erről szóló január végi közgyűlési döntéskor a Fidesz tíz képviselője nemmel szavazott, a Tisza Párt, a DK, Vitézyék és maga a főpolgármester viszont igennel. Karácsony akkor valósággal ünnepelt, hogy megakadályozták a kormányzati tervet és ezzel – tehetjük hozzá – azt, hogy elvettek a budapestiektől egy óriásfejlesztést.

Karácsony a nem létező pénzt is elkölti

Rákosrendező a fővárosé, de csak akkor, ha Budapest kifizeti az ötvenmilliárd forintos vételárat, amit az arab fejlesztő is lerótt volna. A kérdés innentől csak az, miből lesz ennyi pénze annak a fővárosnak, amely mára teljesen felélte a Tarlós-időszak 214 milliárdos vagyonát. Sőt, a fővárosi bankszámla Kiss Ambrus közlése szerint május végén mínusz 41 milliárd forintot mutatott.

De vissza Rákosrendezőhöz! A majdnem 13 milliárdos első részlettel még nem volt gond, a budapesti közműcégnél ugyanis éppen rendelkezésre állt nagyjából ennyi a fővárosi szemétégető korábbi eladásából. Az első részletet a fővárosi vállalat időben kifizette.

Szolidaritás csak szavakban

A többi viszont kérdéses. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, Karácsonyék azzal számoltak, hogy visszajár az önkormányzatnak 28 milliárd forint a 2023-ban befizetett szolidaritási hozzájárulásból.

Ezen a ponton tennünk kell egy újabb kitérőt. A szolidaritási hozzájárulás nevű közterhet a gazdagabb önkormányzatok fizetik meg, az összegből a kevésbé tehetős települések részesülnek. A főváros 2023 óta ugyanakkor nem hajlandó teljes egészében leróni a rá törvény alapján kivetett terhet, hogy miért nem, arról a Világgazdaság közölt korábban részleteket, bemutatva Karácsony egyik aktuális csúsztatását. A közteher körüli vitából aztán per lett, az államkincstár pedig többször is inkasszót volt kénytelen alkalmazni, hogy hozzájusson a törvény szerinti összegekhez.

A törvénytelen költségvetés

Ezzel jutottunk el Karácsony és az őt támogató politikai körök második zűrös akciójához. A főpolgármester jogértelmezése szerint a fővárosnak csak bizonyos összeghatárig kell adót fizetnie, afelett nem. Ez a felfogás vezetett oda, hogy a közgyűlés a főváros idei költségvetését tudatosan hiányosan fogadta el. 

Budapestnek idén 89 milliárd forintot kellene szolidaritási hozzájárulás címén befizetnie az államkincstárnak, ehhez képest Karácsonyék 39 milliárdos kiadást terveztek ilyen címen.

Van tehát egy 50 milliárdos lyuk a büdzsén, amit a Tisza, a DK és Vitézyék is megszavaztak. Mint május végén kiderült, jogsértő módon. A Kúria ugyanis Sára Botond budapesti főispán beadványa nyomán kimondta: a főváros költségvetése jogellenes, mert nem tervezett az 50 milliárdos kiadásrésszel. Vagyis azt újra kell tervezni, ebből pedig egyenesen következik, hogy az összeget be kell fizetni. Bár Kiss Ambrus városházi főigazgató ezt továbbra is vitatja.

Karácsonyék hazardírozásának következménye ugyanakkor nem maradt el: az államkincstár a napokban inkasszóval leemelte a hiányzó szolidaritási hozzájárulás nagyjából 10 milliárdos részét, ezután aztán a fővárosban csődbizottság alakult, miközben Karácsony a felelősséget másra igyekszik áttolni és a kormány ellen próbál hergelni.

Rákosrendező így is kell

A helyzetet a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra igen találóan foglalta össze. 

– Budapest vezetése már 2024 novemberében tisztában volt azzal, hogy 2025-ben 89 milliárd lesz a befizetendő összeg, mégis 50 milliárdos lyukat terveztek a költségvetésbe, majd aláírtak egy 50,9 milliárdos szerződést is Rákosrendezőre, plusz vállaltak rá 25 milliárdért rekultivációt is. És most, hogy nem jön ki a matek, el akarják játszani az áldozatot – fogalmazott, hozzátéve, ha Rákosrendező bedönti a város költségvetését, akkor Karácsony, Vitézy és a Tisza Párt lesz a felelős. 

– Mert ők szavazták meg, és ők vállalták a költségvetési következményeket. Nem lehet egyszerre elverni a pénzt, és panaszkodni, hogy nincs – közölte Szentkirályi Alexandra.

Karácsony ugyanakkor a csőd szélén tántorogva sem engedi el Rákosrendezőt. Az Atv.hu egy hétfői összeállításában a telefonon nyilatkozó főpolgármester arról beszélt, hogy a vételár fennmaradó részének, tehát negyvenmilliárd forintnak az előteremtése szerinte a kisebb feladat, és megoldható. Karácsony jobban tart azoktól a tárgyalásoktól, amelyeket majd a kormánnyal kell lefolytatnia a rákosrendezői állami fejlesztésekről.

Borítókép: Rákosrendező vasútállomás (Fotó: Havran Zoltán)