A Fővárosi Közgyűlés múlt heti döntése értelmében a fővárosi önkormányzat élni kíván Rákosrendezővel kapcsolatban az elővásárlási jogával, és a tervek szerint megvásárolná a területet. Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a hatalmas rozsdaövezet megvásárlása után miből és milyen fejlesztéseket tervez végrehajtani a főváros a területen.
Kérdésekkel fordultunk a fővároshoz, hogy megtudjuk, milyen elképzeléseik vannak a terület fejlesztésével kapcsolatban. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, mi lesz a főváros következő lépése a terület megvásárlását követően.
Az önkormányzat válaszából annyi derült ki, hogy
Mini-Dubaj helyett a megfizethető lakhatást szolgáló Parkváros koncepció megvalósítása érdekében kezdődhetnek a szükséges jogi és várostervezési lépések.
Az ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a saját bevallása szerint a tönk szélén táncoló, a közösségi közlekedést faktorálással életben tartó Budapest miként lesz képes a fejlesztés végrehajtására, ahogy az sem, hogy mit takar a parkváros koncepció, azt ugyanis mostanáig csak látványterveken keresztül ismerhették meg a választók.
Azonban világossá vált, hogy a főváros a terület megszerzése után is a kormányra mutogatna, ugyanis azt állították, hogy a terület kármentesítésének megvalósulása kizárólag az államtól függ, illetve annak szerződésben vállalt kötelezettségeitől.
Vagyis a fővárosi önkormányzatnál a szerződésben szereplő összegért egy mentesített és mondhatni eladásra kész területre számítanak.
Azzal kapcsolatban is érdeklődtünk, hogy a fővárosi önkormányzat a Budapesti Közművek (BKM) 12 milliárd forintját miért nem az alapvető közszolgáltatások fejlesztésére fordítja a terület megvásárlása helyett. A főváros válaszában kiemelte:
a BKM a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű értékesítéséből származó bevételéből – amelyet a cég nonprofit jellege miatt osztalékként nem vonhat el a tulajdonos fővárosi önkormányzat – a rákosrendezői ingatlanok vételárának fizetésére vonatkozó, az adásvételi szerződés szerinti feltétlen kötelezettségét teljesíteni tudja. A Budapesti Közműveknél az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges összeg a törvény szerint nem költhető például közösségi közlekedésre vagy kulturális és szociális célokra.
Ugyanakkor a jogszabályok szerint a Budapesti Közművek 12 milliárd forintja elkölthető a szervezet fenntartásában álló közművek fejlesztésére. A balliberális vezetésű főváros emellett válaszában ismét a téves jogértelmezését hangoztatta. A főváros ugyanis hamisan továbbra is azt állítja, hogy a bíróság döntése értelmében Budapestnek visszajár a 2023-ban befizetett több mint 28 milliárd forint szolidaritási adó.
