Ukrajna uniós csatlakozása az agrárágazat trójai falova lenne

Az ország mezőgazdasági gépezete könnyen átállítható új ágazatokra, így a teljes európai agrárpiac veszélybe kerülhet.

2025. 06. 04. 13:02
Magyarország agrárgyarmattá válna Ukrajna uniós tagságával Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ukrajna uniós csatlakozásával az ukrán mezőgazdaság uniós pénzhez jutna, de a magyar gazdák támogatást, piacot és megélhetést veszítenének – hangsúlyozta Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke sajtótájékoztatón, szerdán Szegeden.

Szél István úgy fogalmazott, Ukrajna uniós csatlakozása „az agrárágazat trójai falova lenne, mivel olcsó, ellenőrizhetetlen és gyakran veszélyes termékekkel árasztaná el a piacot.”

Hozzátette: 

Ukrajna exportja már ma is képes 400 millió ember ellátására, és ha csatlakozna, akkor az európai piacokat teljesen uralhatja, így gyakorlatilag az Európai Unión belül mi, magyarok válunk az általuk irányított agrárgyarmattá.

A NAK vármegyei elnöke a távirati iroda ismertetése szerint felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdák földalapú támogatásai is veszélybe kerülhetnének, miközben Ukrajna egyedül elvinné a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésének negyedét. Azt mondta, hogy ez még csak a kezdet, mivel Ukrajna mezőgazdasági gépezete könnyen átállítható új ágazatokra, így a teljes európai agrárpiac veszélybe kerülhet.

Szél István ismertette, Ukrajna földterülete Európa termőföldjének egyharmada, csak a három legnagyobb agrárholding több termőföldön gazdálkodik, mint Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye összesen.

– Míg Magyarországon egy gazdaság átlagosan 29 hektáron működik, Ukrajnában ez az átlag 485 hektár, ami önmagában is megmagyarázza a versenyhátrányt – fűzte hozzá, majd kiemelte: véleménye szerint Ukrajna ma Európa agrár hátsóudvara, szabályozatlan GMO-k, tiltott vegyszerek, élelmiszer-biztonsági kockázatok fellegvára.

Elmondta, a háború előtt Ukrajnából 90 ezer tonna baromfihús jött az EU-ba, most pedig már 280 ezer tonna. Úgy fogalmazott, ez dömping, nem pedig együttműködés, különösen azért, mert ez a piac már ma is néhány offshore cég kezében van.

– Ha csatlakoznak, egész Európát elláthatják kétes minőségű és ellenőrizhetetlen áruval, ezért nem hagyhatjuk, hogy Brüsszelből döntsék el helyettünk, hogy mit esznek a gyerekeink – hangsúlyozta a NAK vármegyei elnöke.

Szél István felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdák nem bűnbakok, nem ők tehetnek arról, hogy Brüsszel Ukrajnának akarja adni az agrártámogatások zömét, majd hozzáfűzte: aki Ukrajna uniós csatlakozását támogatja, egy olyan mezőgazdasági modellt támogat, ahol az olcsóság felülírja a biztonságot, és a külföldi tőke uralja a földeket.

– Ezt akadályozhatjuk meg a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson, ha a „nem” mellé tesszük az X-et – szögezte le Szél István.
 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.