Csak a hat legnagyobb élelmiszerkereskedelmi lánc 2018-ban 63 milliárd forint osztalékot vitt ki az országból a magyar piacon elért értékesítési forgalom után, ehhez képest az egész ágazattól jövőre összesen 54 milliárd forint adófizetést vár a kormány, idén pedig 36 milliárd forintot. Azt szeretnénk, hogy az előző években itt megtermelt, és külföldre kivitt nyereségből a magyar gazdaság is részesüljön, mivel szüksége van minden hozzájárulásra a válságban, ami az arányos teherviselés jegyében valósulhat meg, társadalmi konszenzus alapján – közölte a Magyar Nemzettel Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, aki a májustól hatályos kereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat ma kezdődő parlamenti vitájának vezérszónoka. Mint mondta, a kormánypárti javaslat alapvető célja az, hogy a multicégek ne csak egyszeri alkalommal, hanem hosszú távon legyenek támogatói a járvány elleni közös védekezésnek és a magyar gazdaság újraindításának.
Fotó: Teknős Miklós
Ebben az évben 36 milliárd forinttal járul hozzá a kiskereskedelem a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. A javaslat a bevételek alapján sávosan megállapított adót az egyszeri teljesítés után hagyományos közteherként kívánja bevezetni a válság további kezelésére. Szatmáry Kristóf azt mondta: a jogalkotói szándék abból indul ki, hogy az elmúlt öt-tíz év példátlanul sikeres gazdasági növekedésének egyik legnagyobb haszonélvezői itthon a nagy láncok voltak. A lakosság fogyasztásának folyamatos erősödésével a járvány előtt csaknem 80 hónapig bővülő bolti forgalomban a bevételek jelentősebb része náluk jelentkezett, ami éveken át komoly nyereséget jelentett a piac javát uraló multiknak.
– A kormány úgy gondolja, hogy elvárható a legnagyobb szereplők hozzájárulása a gazdaság helyreállításához, aminek társadalmi szempontból konszenzuson kell alapulnia. Bízom benne, hogy a ma kezdődő parlamenti vitában az ellenzékkel is egyetértés alakul ki – fogalmazott a szakpolitikus. A másik fontos szempont, amely miatt a legnagyobb cégek szolidaritására számítanak, hogy az adó a hazai kis- és közepes vállalkozásokat nem, vagy csak minimális mértékben érinti.
Szatmáry Kristóf felidézte azt is, hogy a 2010–2012 közötti a szektorális különadórendszer hasonlóképp állapította meg a hagyományos üzlettel rendelkező cégek hozzájárulását a költségvetéshez, a különbség az, hogy az új törvény kiterjeszti a kötelezettséget az internetes üzletekre is. Tíz éve az volt a multik legnagyobb kifogása, hogy a törvény a kisebb forgalmú, magyar tulajdonú piaci szereplőket megkíméli az adófizetéstől, vagyis az Orbán-kormány a sávos adóztatással őket védi velük szemben. Emiatt a magyar és a lengyel példát alapul véve megtámadták Brüsszelben az egykori válságadót – emlékeztetett a képviselő. Hosszas vizsgálat után idén márciusban az Európai Bíróság precedens értékű ítéletében ugyanakkor kimondta, hogy a magyar adótechnika nem sértett uniós jogot. – A döntés jó alapja a visegrádi összefogásnak ebben a kérdésben is – jegyezte meg a fideszes politikus.
– A méltányos ítélet miatt is léptünk újra ebbe az irányba. Habár mindenkinek, így az iparcikkboltoknak vagy az online áruházaknak is fizetnie kell, számítások szerint a legnagyobb részt ezúttal is a nagyobb élelmiszerláncok fogják teljesíteni. Szerinte a polgári kormány – szemben a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseivel – a válsághelyzetben a fogyasztási típusú adókat növeli, és a jövedelemalapúakat csökkenti. A kereskedelmi adó is illeszkedik ebbe a sorba és azt a célt szolgálja, hogy segítse a korábban uniószerte kiemelkedő eredményt felmutató magyar gazdaság gyors kilábalását a válságból.
