A következő tíz év alatt a városi buszállomány fele cserélhető le kormányzati és európai uniós források felhasználásával minimális karbonkibocsátású elektromos autóbuszokra – közölte pénteken Zalaegerszegen az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László a nagyvárosok számára meghirdetett Zöld Busz Program elindítása kapcsán hangsúlyozta: a közlekedés, mint a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó ágazat zöldítése alapvető eleme, hogy teljesüljön a párizsi klímamegállapodásnak megfelelő vállalás, az Európai Unió és így Magyarország is klímasemlegessé váljon 2050-ig.
A magyar kormány határozata alapján 2022-től a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban már csak emissziómentes autóbuszokat lehet üzembe helyezni, ezek beszerzését a kormány anyagilag is támogatja.
A miniszter kifejtette: az EU vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Ebben Magyarország kifejezetten jól áll – uniós szinten a kilencedik – azzal, hogy tavaly év végéig 32 százalékkal csökkentette a kibocsátást miközben a gazdaság jelentősen nőtt.
A magyar kormány határozata alapján 2022-től a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban már csak emissziómentes autóbuszokat lehet üzembe helyezni
Fotó: MTI/Varga György
Idén fogadta el a parlament a klímavédelemről szóló törvényt, a kormány bejelentette klíma- és természetvédelmi akciótervét, ezek tartalmazzák a közlekedés zöldítését. Az alacsony vagy nulla kibocsátású elektromos buszok használata mellett a kormány támogatja a tisztán elektromos meghajtású személygépkocsik vásárlását is – ismertette Palkovics László.
A kormány 10 év alatt 36 milliárd forint támogatást biztosít elektromos meghajtású autóbuszok vásárlására, az eredetileg tervezett 20 százalékos támogatásnál akár nagyobb mértékű hozzájárulással is. A következő európai uniós költségvetési időszakban célzottan is nagyobb összeget kap a közlekedés zöldítése, ami a hazai kormányzati támogatással együtt lehetővé teszi, hogy 10 év alatt a magyar buszállomány felét le lehet cserélni.
A Zöld Busz Programnak az is célja, hogy megerősítsék a magyarországi buszgyártást, szeretnék elérni, hogy a gyártásban elérje vagy meghaladja a 60 százalékot a hazai részarány. Erre minősített buszgyártói kört is létrehoznak, amelynek pályázatára július végéig nyolc hazai és külföldi gyártó jelentkezett – fejtette ki a miniszter.
Komáromban szerelik össze a kínai BYD járművét
Fotó: Teknős Miklós
Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára arról számolt be, hogy a nyolc magyar várossal és egy régióval most induló Zöld Busz Programban 800-800 millió forintot biztosítanak Debrecen, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Esztergom, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, valamint a Mátrai Hőerőmű térségében a zöldbuszos mintaprojekt elindítására, illetve buszok beszerzésére. Debrecennel a megállapodást már aláírták legalább 12 elektromos busz megvásárlására.
Kaderják Péter közölte: a Zöld Busz Program 2020-21-es forrásaira október 15-én írnak ki 4,2 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amellyel elektromos meghajtású buszok beszerzéséhez nyerhetnek támogatást önkormányzatok és a helyi közlekedést biztosító közszolgáltatók.
Szita Károly: A megyei jogú városok a klímavédelem élharcosai
A megyei jogú városok a klímavédelem élharcosai, időarányosan már túlteljesítették a széndioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásaikat – közölte a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke pénteken Zalaegerszegen.
Szita Károly a kormányzat által elsősorban a nagyvárosok számára meghirdetett Zöld Busz Program mintaprojektjének pénteki sajtótájékoztatóján beszélt az MTI-nek arról, hogy a károsanyag-kibocsátásban a tömegközlekedés az egyik meghatározó tényező, ezért is fontos a helyi közlekedés zöldítése.
Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére az MJVSZ két éve csatlakozott az Under2 nemzetközi klímavédelmi megállapodáshoz, és a magyar nagyvárosok már időarányosan túlteljesítették vállalásaikat. Az 1990-es szinthez képest több mint 50 százalékkal csökkentették a széndioxid-kibocsátást, 10 év múlva pedig meg fogják haladni a 70 százalékos szintet, miközben az unió 2050-re vállalta a kibocsátás 80 százalékos csökkentését.
Kaposvár polgármestere elmondta: a klímavédelmi célok elérése érdekében ezek a városok számos energiahatékonysági projektet indítottak, így a dízelüzemű buszokat több helyen sűrített földgázzal vagy elektromos meghajtással működő járművekre cserélik, megújuló energiát termelnek például naperőművekkel – mint Kaposváron, ahol ősszel adják át Közép-Európa legnagyobb naperőműparkját. Számos intézmény energiahatékonysági felújítását is elvégezték. Mindezek legfőbb eredménye az, hogy ha nem szennyezzük a környezetet, egészségesebben élhetünk – jegyezte meg Szita Károly.
