Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi büdzsé legfontosabb pilléreinek a családok támogatásának növelését, a gazdaságvédelmi akciótervet, a csökkenő adókat és a bővülő biztonsági kiadásokat nevezte.
A képviselők ennek szellemében első körben 137 igen szavazattal, 49 nem ellenében elfogadták a pénzügyi tárca vezetőjének előterjesztését a jövő évi adóváltoztatásokról, amely a család- és gazdaságvédelmi akciótervek több elemének megvalósítását is segíti különböző adócsökkentő és adóegyszerűsítő lépésekkel. (Erről szóló cikkünket lásd lejjebb.)
Majd ezt követően az Országgyűlés 127 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyta Magyarország 2020. évi költségvetését, amelyben a kormány négyszázalékos gazdasági növekedéssel, egyszázalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányosan 67 százalékos év végi államadóssággal, valamint 2,8 százalékos inflációval tervez.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a kormány jövőre ismét tervezi a nyugdíjprémium kifizetését
Fotó: MTI/Kovács Attila
A költségvetés ezúttal is három részből áll össze, amelyek együttes kiadásai 2020-ban 21 793 milliárd forintot, bevételei 21 426 milliárd forintot tesznek ki 367 milliárd forintos hiány mellett – idézte a fő számokat a távirati iroda. A kabinet ismételten nullszaldós állami működéssel kalkulál 18 ezer milliárd forintra rúgó keretben. A belföldi felhalmozási költségvetés 2111 milliárd forintos kiadást tartalmaz 181 milliárd forintos hiány mellett, míg az európai uniós fejlesztési büdzsé 1682 milliárd forintos költéssel és 186 milliárd forintos deficittel számol.
A jövő évi költségvetés fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, ennek jegyében 2020-ban 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására, ami csaknem 224 milliárd forinttal több az ideinél. Varga Mihály erről azt mondta, annak ellenére is szükségesnek tartják az emelést, hogy Európában már most is Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya a bruttó nemzeti össztermékhez képest.
A költségvetés másik hangsúlyos eleme a gazdaságvédelmi akcióterv, amely mintegy 500 milliárd forintos segítséget jelent a gazdaság szereplőinek. A kabinet 13 plusz 1 pontból álló csomagjával a kormánynak az a célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit, s a növekedés a lassuló európai és világgazdasági környezetben is két százalékponttal meghaladja az unió átlagos ütemét.
A kormány oktatásra 2020-ban az ideinél 48 milliárddal forinttal, egészségügyre 184 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozóknak pedig 238 milliárd forinttal szán többet – hangsúlyozta az MTI összeállításában.
Az otthonteremtésre majdnem 300 milliárd forintot biztosítanak, a magyar vidék fejlesztését, életminőségének javítását célzó Magyar falu programra pedig 150 milliárd forintot különítettek el. A jövő évi büdzsé az inflációt követő, 2,8 százalékos nyugdíjemeléssel számol a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében. A kormány emellett 2020-ban ismét tervezi nyugdíjprémium kifizetését. Nyugdíjakra összességében 136 milliárd forinttal jut több jövőre, mint idén. A büdzsé 2,8 százalékos inflációval számol, így ennyivel emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 2020. január 1-jétől.
A kabinet tízéves összevetése alapján jövőre a családok támogatására 1261 milliárd forinttal, oktatásra több mint 500 milliárd forinttal, egészségügyre 740 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozók bérére 1455 milliárddal, a rendvédelemre pedig 723 milliárd forinttal több jut majd, mint 2010-ben.
– Az elfogadott 2020-as költségvetés és adócsomag összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország tovább erősödjön, és ezt minden magyar érezze is a mindennapokban – fűzte hozzá a Fidesz frakcióvezetője.
Az MTI helyszíni tudósítása szerint Kocsis Máté kifejtette: az Európát sújtó bevándorlás és az azzal kapcsolatos kiadások továbbra is a fontos kérdések között maradnak mind az EU-ban, mind Magyarországon. Kocsis Máté kijelentette: a migráció Magyarországnak továbbra sem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot jelent. Hozzátette, a Fidesz–KDNP továbbra is támogatja a kormányt abban, hogy a határvédelmi kiadások megosztásáról megállapodást kössön az EU-val.
A frakcióvezető szerint a mintegy 800 ellenzéki módosító indítvány a legfelelőtlenebb költségvetési magatartást mutatta, azok veszélyeztették volna a büdzsé és a gazdasági stabilitás biztonságát: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített összegeket például tízszer költötték el, az országvédelmi alapot pedig két és félszer. Különösen aggasztónak nevezte, hogy ezeket Varju László, a költségvetési bizottság DK-s elnöke is támogatta, ami szerinte nem feltétlen jelent alkalmasságot arra a tisztségre.
