Sok szó esik mostanában a Tesláról, Elon Musk ikonikus autógyártó cégéről, mely értékét tekintve messze a legnagyobb lett a világon, most azonban Musk másik nagy vállalkozása, a SpaceX is mérföldkőhöz érkezett. A cég korábban kifejlesztette a földre visszatérő, többször újraindítható rakétát, majd ennek felhasználásával tavaly kétszer is embert juttatott a Nemzetközi Űrállomásra, egyúttal megvalósítva, hogy az USA területéről nyolc év után újra ember induljon az űrbe.
Most a Falcon–9-es rakéta mutatta meg, mire alkalmas: közel 150 műholdat állított Föld körüli pályára egy út során. A korábbi rekordot egy indiai rakéta tartotta, amely 2017-ben 104 műholdat juttatott fel egyszerre. A most feljuttatott eszközök viszonylag kis méretűek, és egyre népszerűbbek is, mivel ma már egy kis eszköz is képes azt a feladatot ellátni, amihez régebben sokkal nagyobbakra volt szükség. Köztük vannak olyanok, amelyek radarfelvételeket készítenek a sarki jégről, gleccserekről, így az éghajlatváltozás hatásait vizsgálják.
A Falcon–9 pályára állította a műholdakat
Fotó: Reuters
Amióta kicsik az eszközök, sok cég akar ilyet fellőni, valóságos sorállás alakult ki az űrbe juttatáshoz. Több cég próbál megfelelő rakétát fejleszteni, hogy beszállhasson az iparágba, a SpaceX mellett például a Virgin Orbit is. A Falcon–9 azonban jóval nagyobb, mint a többi cég rakétája. A SpaceX a jövőben rendszeresen tervez indítani a mostanihoz hasonló járatokat, kielégítve az igényeket és persze minél nagyobb részt szeretne kihasítani ebből a gyümölcsöző üzletágból. Szemben ugyanis az emberek űrbe juttatásával – sőt más égitestre szállításával –, amit rendszerint állami pénzekből finanszíroznak, a műholdak fellövése jelentős piaci bevételt hoz.
A megnövekvő számú eszköz, amely Föld körüli pályán kering, nyugtalanságra is okot ad, mert egyre nagyobb annak az esélye, hogy az eszközök ütköznek egymással. Ráadásul nőhet a Föld körüli pályán keringő űrszemét mennyisége, de fontos tudni, hogy a Földre visszazuhanó darabok a gyakorlatban nem jelentenek veszélyt, mivel nagyrészt elégnek a légkörbe való visszatérés során keletkező óriási hőtől. A növekvő internet- és mobilhálózat használathoz ugyanakkor egyre több Föld körül keringő eszközre is szükség van, a koronavírus-járvány pedig erősen növelte ezen hálózatok igénybevételét.
