Páratlan események játszódtak le idén a kötvénypiacokon, ezen belül is leginkább az állampapíroknál. Európában a fejlett országokban megjelent a közgazdaságilag nehezen értelmezhető negatív hozam.
S noha Magyarországon is rekordmélységbe süllyedt az intézmények által megvásárolható állampapírok hozama, addig a lakosság számára minden korábbinál kedvezőbb feltételeket kínáló állampapír kibocsátását kezdték meg.
Lényegében az egész, most véget érő évtized a fejlett világban történelmi léptékben szokatlanul alacsony kamatok világát hozta el mind a jegybanki alapkamatok, mind az állampapírok esetében.
Sokak érdeklődését keltette fel az új magyar állampapír
Fotó: Bach Máté
A 2019-es év azonban ennek egyfajta kicsúcsosodása volt, különösen Európában. Miközben a világ legnagyobb állampapír-kibocsátója, az Amerikai Egyesült Államok kötvénypiacán csökkentek, de azért értékelhetők maradtak az öt-tíz éves kötvények hozamai (egy-két százalék), addig Európában a fejlett országok esetében már évekkel ezelőtt közel kerültek a nullához, sőt a most véget érő esztendőben átestek a negatív tartományba. Ez korábban elképzelhetetlen volt, hisz ki vásárolna azért államkötvényt, hogy garantáltan veszítsen rajta?
Úgy tűnik, volt, aki megtette, mindenekelőtt azok az alapok, amelyeknek kötelező állampapírokat venniük, bármilyen is a hozam. Főleg a nyugdíjalapokat érdemes említeni, hisz azokból nem vonják ki a befektetők a pénzt, legfeljebb az államkötvényeken elszenvedett veszteség miatt kisebb lesz a nyugdíjuk.
A befektetési alapoknál azonban más a helyzet: ott hamar megunhatják a befektetők a rossz teljesítményt, és kivonják a pénzt. Van azonban egy meglepő vásárló is november óta: az Európai Központi Bank, amely újraindította eszközvásárlási programját, így megvette negatív hozamok mellett is az eurózóna némely kötvényét, német, osztrák, holland, francia, belga és finn állampapírokat, így maga a jegybank fog veszíteni rajtuk.
Az eurózónán kívül a svájci, a dán és a svéd kötvények forogtak még negatív hozammal, Európán kívül pedig a japán kötvények. Az esztendő végére emelkedtek a kamatok, így már csak kis mértékben vannak a negatív tartományban, sőt a francia és a belga tízéves állampapír kevéssel a nulla fölé került. Főleg miután egyre inkább terjed az a vélemény, hogy a negatív kamatok károsak, hisz tönkretehetik a bankokat és ösztönözhetik a készpénztartást, miközben ennek ellenkezője a cél.
A folyamatnak nálunk is volt hatása: a tízéves magyar államkötvény hozama két százalék alá esett, ami történelmi mélypont, így az állam minden eddiginél olcsóbban finanszírozhatja az államadósságot az intézményi befektetők esetében. A lakossággal azonban más a helyzet: már a korábbi években is magasabb kamatot fizettek a csak magánszemélyek által megvásárolható állampapírok. Azonban az állam azt szerette volna, ha a nagyjából hatezermilliárd forint körüli lakossági állampapír-állomány a kétszeresére emelkedik, amivel a lakosság szerepét növelné az államadósság finanszírozásában.
Ezért júniustól kibocsátották a Magyar Állampapír Pluszt, amely ötéves lejáratú, az első években alacsonyabb, az utolsókban magasabb kamatot fizet. Ennek célja, hogy lehetőleg lejáratig tartsák meg a kötvényt, ugyanakkor a hozama rendkívül kedvező: csaknem öt százalék, ráadásul úgy, hogy személyi jövedelemadót sem kell fizetni utána, a kamatfizetési időszakban veszteség nélkül visszaváltható, és máskor is csak negyed százalékot vonnak le az eladási árhoz viszonyítva. A kötvényből bő fél év alatt háromezermilliárd forintért vásárolt a lakosság, ennek fele lejáró állampapír megújítása volt, fele viszont új pénzek bevonását jelentette.
